Egy meleg péksütemény a késő őszi időben.

Az északi Thai Nguyen tartomány felföldi falvaiban, amikor hűvösre fordul az idő, sok konyha megtelik nevetéssel és beszélgetéssel a gőzölgő, ragacsos rizsgolyókkal teli edények körül. Itt a ragacsos rizsgolyókat nem cukorral, hanem húsos töltelékkel fogyasztják. Ezek a nagy, kerek golyók meleg csemegék, amelyek sok régi emléket idéznek fel a régió tay és dao népeiben.

Egy dao etnikai nő a Yen Thinh községben ügyesen kanalazza ki a tökéletesen elkészített, ragacsos rizsgombócokat.

A Phuc Loc községben található Hoang Thi Dien asszony kis konyhájában a tűz fényesen lobog, melegséget árasztva az egész házban. A faasztalon sima, fehér, ragacsos rizsgolyók készülnek egymás után, kerekek és szépen formázottak, akárcsak a tay etnikai emberek egyszerű örömei.

Dien asszony fürge kézzel szedte össze a gombócokat, és boldogan idézte fel gyermekkori emlékeit. Már fiatal kora óta ismerte és izgatottan várta a rizsszüret időszakát, mert ekkor kezdtek kihajtani a fiatal káposzták, és édesanyja ragacsos rizsgombócokat készített húsos töltelékkel. Akkoriban szegények voltak, így néha nem volt hús; a töltelék csak apróra vágott káposzta volt, gombócokká formázták, és rizs helyett megfőzték.

Az élet most más. A masszív, egyszintes ház, a még mindig égő kályha és a sütemények hozzávalói könnyebben elérhetők: darált hús, újhagyma és friss zöldségek. A ragacsos rizst egy kevés normál rizzsel összekeverik, alaposan beáztatják, majd simára őrlik, és addig gyúrják, amíg képlékeny nem lesz. A tölteléket ízlés szerint fűszerezik, golyókat formáznak belőle, és puha fehér tésztába csomagolják. Amikor forrásban lévő vízbe dobják a süteményeket, fokozatosan a felszínre jönnek, külső rétegük áttetsző és fényes. Miután megsültek, egyszerűen kiveszik őket a fazékból, egy ízletes levesbe teszik, és máris fogyaszthatók.

A tày nép ragacsos, hússal töltött rizsgolyói rágós, könnyű állagúak, keveredve a fiatal mustárzöld finom aromájával. Egyetlen falatra a rizs édessége, a hús gazdagsága és a zöldhagyma illata egyesül, egyedi, finom és rusztikus ízt alkotva.

Ba Be-ből Yen Thinh községbe utaztam, ahol a dao etnikai emberek még mindig őrzik azt a hagyományt, hogy minden évben a 9. holdhónap 9. napján, a Dupla Kilencedik Fesztivál idején ragacsos rizsgolyókat készítenek húsos töltelékkel.

A több mint 60 éves Hoang Thi Dang asszony, egy Ban Thi faluból származó dao nő, megosztotta: „Ezt minden évben meg kell tennünk; ha nem tesszük, valami hiányzik. Azért tesszük, hogy emlékezzünk a gyermekkori napjainkra, hogy gyermekeink és unokáink hazatérhessenek, újra találkozhassanak, és ne felejtsék el etnikai identitásukat.”

A hagyomány szerint a Dupla Kilencedik Fesztivál alkalmat ad a daóknak, hogy hálát adjanak a Mennydörgés Istenének, aki esőt hozott a földjeikre a vegetációs időszakban. Ezen a napon búcsút is vesznek a Mennydörgés Istentől, aki visszatér a mennybe, és kedvező száraz évszakért és a falu jólétéért imádkozik. Ebből az alkalomból mindenki haza akar térni, hogy süteményeket süssön rokonaival, füstölőt gyújtson őseinek, és összegyűljön egy közös étkezés körül.

A tay nép ragacsos rizsgombócával ellentétben a dao nép ragacsos rizsgombócainak jellegzetes tölteléke van, amely darált húsból, piros banánvirágból és metélőhagymából készül. A banánvirágokat finomra aprítják, a hússal és a metélőhagymával együtt pirítják, majd töltelékként használják. Amikor a gombócok megsülnek, a ragacsos rizs és a banánvirág aromája egyedi, gazdag ízt kölcsönöz nekik. A gombócokat jellemzően gyömbérrel és kurkumával főtt csirkehúslevessel fogyasztják, amely egy melegítő és a hegyek és erdők ízeivel teli étel.

Dang asszony felidézte, hogy akkoriban a gyerekek nagyon izgatottak voltak. A felnőttek rizsgombócokat készítettek, a kicsik pedig a konyhában álldogáltak, és várták, hogy megegyék őket. Néhány család néhány tucatnyi plusz gombócot csomagolt banánlevélbe, hogy a messze dolgozók is magukkal vihessék. Ez a rizsgombóc nemcsak étel volt, hanem egy olyan kötelék is, amely minden ősszel összetartotta a dao népet.

A történet alapján szinte magam előtt látom a füstös konyhát, tele élénk nevetéssel és beszélgetéssel. Dang asszony családja a tűz körül gyűlt össze, a fehér rizsgombócok fokozatosan a felszínre emelkedtek. Ragacsos rizs, hús és banánvirág illata keveredett és betöltötte a házat. A hússal töltött rizsgombócok, a felföldiek keze által készített egyszerű, rusztikus csemege, az emlékek, a rokonság, a hála ajándékává válnak. A gyermekeket és unokákat a földre és az égre, a szüleikre, a kedvező időjárás és a bőséges termés évszakaira emlékeztetik...

Forrás: https://baothainguyen.vn/van-hoa/202511/thuc-banh-am-giua-troi-cuoi-thu-8320bcd/