Nguyen Minh Phong szakértő: Az üzleti életben még nem eléggé tudatos a kereskedelemvédelem.

Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium Kereskedelemvédelmi Osztálya szerint az import-export forgalom növekedésével egyre nagyobb lesz az összeférhetetlenség kockázata az importált áruk és az importáló országban előállított hasonló áruk között, és egyre nagyobb lesz az esélye annak, hogy kereskedelmi védelmi vizsgálatokat indítanak az importált árukkal kapcsolatban. Eddig 234 kereskedelmi védelmi ügyet vizsgáltak ki külföldi országok Vietnam exportáruival kapcsolatban.

Nguyễn Minh Phong közgazdász a Cong Thuong újsággal folytatott megbeszélést erről a kérdésről.

(Fotó: Danh Lam/VNA)

Az utóbbi időben, a gazdasági integrációs folyamattal párhuzamosan, Vietnam áruexportja erőteljesen növekedett, ugyanakkor számos kereskedelmi védelmi ügyet vizsgáltak ki. Mi az Ön értékelése erről a kérdésről?

Jelenleg egy meglehetősen összetett nemzetközi kontextusnak vagyunk tanúi, a globalizációs folyamattal, a gazdasági széttöredezettséggel és a kereskedelmi protekcionizmussal együtt, ami számos kereskedelemvédelmi per megjelenéséhez vezetett.

Vietnam számára a mély gazdasági integráció folyamata, a számos szabadkereskedelmi megállapodás aláírásában való részvétel és az export növekedése számos kereskedelemvédelmi üggyel való szembesülést jelent, ami az egyik nyomás a kormány és a vállalkozások számára.

Figyelemre méltó, hogy az esetek gyakran dömpingellenes vizsgálatokhoz, dömpingellenes intézkedések kikerüléséhez, kereskedelmi csaláshoz stb. kapcsolódnak, ami azt mutatja, hogy Vietnamnak nagyon jó előnyei vannak az áruk származási helye tekintetében, ugyanakkor nagyon könnyű visszaélni és perelni, ha nem megfelelően kezelik.

Hogyan fogják a fokozott kereskedelmi védelmi vizsgálatok ártani az exporttevékenységeknek és a vietnami márkáknak, uram?

Bármely termék, amelyet kereskedelmi védelmi célból vizsgálnak, és vámok kivetéséhez vezet, nagy kárt okoz a vállalatok áruexportjában, az exportáló vállalatok elveszítik versenyelőnyüket, ami a márka hírnevének és piaci részesedésének elvesztéséhez vezet a nemzetközi piacon. Különösen sok pénzbe kerül az ilyen ügyek lefolytatása.

Különösen az exportkvótákkal rendelkező országok esetében, ha elősegítjük a származási csalást és a dömpinget, akkor a kvóták elvesztése mellett kénytelenek leszünk magasabb vámok mellett exportálni a piacról.

Ráadásul az esetek hátrányokat is okoznak Vietnamnak, amikor a célkeresztbe kerülnek, és felkerülnek a kereskedelmi védelmi vizsgálatok listájára. Ezen károk miatt a vállalkozásoknak maguknak is tisztában kell lenniük azzal a felelősséggel, hogy elkerülik a csoportérdekeket, segítik az árukat „kölcsönvenni az utat” az exporthoz, és akadályozzák áruik exportját.

Nguyễn Minh Phong közgazdász

Elmondható, hogy az exportpiacok által indított kereskedelmi védelmi vizsgálatok által okozott károk hatalmasak. Hogyan értékeli tehát a hazai vállalkozások tudatosságát ebben az intézkedésben?

Valójában, bár pozitív változások történtek a külföldi és belföldi kereskedelmi védelmi intézkedésekben, a nemzetközi piacokon végzett adóvizsgálatok azt mutatják, hogy a vállalkozások kereskedelmi védelmi ismeretei továbbra is hiányosak.

Az exporttevékenységek során a vállalkozások gyakran szubjektívek, nem naprakészek, nem törődnek és nem is ismerik a piaci szabályozásokat; ugyanakkor a hazai technikai akadályokat nemzetközileg kompatibilisnek tekintik, aminek következtében az áruk gyakran visszaküldésre kerülnek, sőt akár piacvesztésre is.

A belföldi kereskedelem védelmét illetően a vállalkozások többnyire ki vannak szolgáltatva a kegyelemnek. Általában hamisítás és dömping esetén a vállalkozások többnyire maguk oldják meg a problémát, az iparági szövetségek támogatása és szerepe nem egyértelmű, míg a vállalkozások erőforrásai nagyon korlátozottak. Ezért az üzleti közösséget gyakran széttöredezi a külföldi versenynyomás, ami ahhoz vezet, hogy otthon veszítenek.

Uram, a számos országban zajló kereskedelmi védelmi vizsgálatok kihívásaira tekintettel milyen intézkedéseket kell végrehajtanunk a proaktív reagálás és az áruk exportjának fenntartása érdekében?

Először is, véleményem szerint a menedzsment ügynökségnek fokoznia kell az intézkedéseket a feldolgozóipar védelme, a kereskedelmi és származási csalások elkerülése érdekében; több technikai akadályt kell azonosítania az országok részéről, a kereskedelemvédelmi perek jellegét, hogy proaktívan gyors és hatékony választerveket és forgatókönyveket javasolhasson.

Másrészt szigorú szabályozásokat kell kidolgozni és bevezetni a hazai vállalkozások termelésére vonatkozóan, összhangban a nemzetközi kritériumokkal és szabványokkal, hogy minimalizálják a jogsértéseket, ami a kereskedelmi védelmi intézkedések kivizsgálásához és alkalmazásához vezet. Ez előnyökkel jár az áruk nemzetközi piacokra történő exportjában.

Ezenkívül a hatóságoknak erős, rendszeresen ellenőrzött és frissített belföldi kereskedelmi védelmi akadályt kell kiépíteniük a gyakorlati hatások és a hatékonyság biztosítása érdekében, elkerülve a hazai feldolgozóipar, valamint a hazai befektetési környezet károsodását.

Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium számára szorosan követni kell a Vietnámmal szabadkereskedelmi megállapodást kötött országok ütemtervét az exportkövetelmények betartatása érdekében, ezáltal minimalizálva a kereskedelemvédelmi vitákat; haladéktalanul közzé kell tenni a vállalkozások számára elérhető információkat, és proaktívan ki kell dolgozniuk a megfelelő termelési stratégiákat; ki kell dolgozni a hazai vállalkozások által alkalmazandó és alkalmazandó szabályokat, ezáltal megteremtve az exporttermékekre vonatkozó szabályozások betartását a viták, valamint a kereskedelemvédelmi akadályokból eredő károk kockázatának csökkentése érdekében.

Köszönöm!

Forráslink: https://congthuong.vn/chuyen-gia-nguyen-minh-phong-nhan-thuc-cua-doanh-nghiep-ve-phong-ve-thuong-mai-la-chua-toi-279927.html