„Arany” lehetőség az Európába vezető gázvezetékek újjáélesztésére; Visszatér az Északi Áramlat?

Miközben az ukrajnai békemegállapodás aláírásáról szóló beszélgetések uralják a globális híreket, egyre több találgatás kering az orosz gázszállítás folytatásának lehetőségéről a jelenleg inaktív vezetékeken keresztül.

Az Oroszország és Németország között, Finnország, Svédország és Dánia kizárólagos gazdasági övezetein keresztül futó Nord Stream gázvezeték-rendszer két csővezeték-párból áll: az Nord Stream 1-ből és az Nord Stream 2-ből. (Forrás: Adobe Stock)

Vita folyik arról, hogy egyáltalán szükség van-e rájuk. Milyen állapotban vannak jelenleg a csővezetékek, és mi fog történni, ha Oroszország és Ukrajna megállapodásra jut a több mint 3 éve (2022 februárjától) tartó konfliktus lezárásáról?

2022 előtt négy fő vezeték szállít majd orosz gázt Európába, ezek közé tartozik: az Északi Áramlat 1 a Balti-tengeren keresztül, évi 55 milliárd köbméter kapacitással; a Jamal Lengyelországon keresztül (33 milliárd köbméter/év); a Testvériség rendszer Ukrajnán keresztül (40 milliárd köbméter/év); és a Török Áramlat Törökországon keresztül (31,5 milliárd köbméter/év).

Ezek közül már csak a Turk Stream működik. Az Északi Áramlat és a Jamal 2022-ben állította le a gázszállítást, míg a Testvériség vezeték 2024 utolsó napján állt le.

Északi Áramlat

Az Oroszország és Németország között, Finnország, Svédország és Dánia kizárólagos gazdasági övezetein keresztül futó Északi Áramlat rendszer két csővezetékpárból áll: az Északi Áramlat 1-ből és az Északi Áramlat 2-ből, amelyek egyenként 55 milliárd köbméter/év kapacitással rendelkeznek. Az Északi Áramlat 2 2021-ben készült el, de soha nem helyezték üzembe.

2022 szeptemberében az orosz Gazprom leállította a gázszállítást az Északi Áramlat 1 vezetéken keresztül, miután olajszivárgást fedezett fel a Szentpétervár melletti Portovaja kompresszorállomás fő turbinájánál a Siemens Energy karbantartó egységgel közösen végzett ellenőrzés során. Később ugyanebben a hónapban a Balti-tenger fenekén történt robbanássorozat a négy vezetékből hármat (az Északi Áramlat 1 kettőjét és az Északi Áramlat 2 egyet) megrongált.

Miután Oroszország leállította a vezetékes gázt, Németország igyekezett diverzifikálni energiaellátását, újraindította a leszerelt szénerőműveket, gyorsan telepített megújuló energiaforrásokat, és növelte a cseppfolyósított földgáz (LNG) vagy norvég gáz importját. Egy tanulmány szerint azonban Európa első számú gazdasága gázszükségletének 4-6%-át továbbra is Oroszországból importálja LNG formájában.

Az orosz-ukrán béketárgyalások lehetőségével párhuzamosan rendszeresen megjelennek pletykák az Északi Áramlat vezeték újraindításáról.

Jelentések szerint magyar és német európai uniós (EU) tisztviselők fontolgatják az orosz gázvásárlások újraindításának lehetőségét.

Jelentések szerint Kelet-Németországban egyes vállalatok a csővezeték újraindítása mellett fognak szavazni, míg mások megpróbálják ezt megakadályozni.

Érdekes fejlemény történt januárban, amikor a dán energiaügynökség biztonsági aggályokra és környezeti kockázatokra hivatkozva engedélyezte az Északi Áramlat 2 megvalósítását.

A legfrissebb hírek szerint Oroszország és az Egyesült Államok titkos tárgyalásokat folytathat az Északi Áramlat 2 újraindításáról. A pletykákra válaszul azonban a német gazdasági minisztérium kijelentette, hogy az ország "nem tárgyal Moszkvával az orosz gáz vezetéken keresztüli szállításának lehetőségéről".

Tehát a jelek vegyesnek tűnnek. Az biztos, hogy a vezeték újraindítása jelentős hatással lesz az európai energiatérképre. Bár Közép- és Kelet-Európát közvetlenül nem feltétlenül érinti, ha Csehország ellenezné a tranzit újraindítását, a megnövekedett ellátásbiztonság nem változtatná meg a gázárakat, és így a régió egészét sem.

Az Északi Áramlat újranyitása azonban azt is jelentheti, hogy az EU enyhíti az Oroszországgal szembeni pénzügyi szankcióit, valamint engedélyt kell kérnie azoktól az országoktól, amelyeken a vezeték áthalad.

Jamal

A Jamal-vezeték (33 milliárd köbméter/év), amely Oroszországból Lengyelországon keresztül Németországba fut, egy másik fontos útvonal volt az orosz-ukrán konfliktus előtt. 2022. április 26-án a Gazprom felfüggesztette a szállításokat (nemcsak Lengyelországba, hanem Bulgáriába is), arra hivatkozva, hogy ezek az országok nem hajlandók eleget tenni Moszkva azon követelésének, hogy rubelben fizessenek a gázért. Varsó ezután felmondta az 1993-as kormányközi megállapodást Oroszországgal, amely szabályozta az orosz gáz Jamal-vezetéken keresztüli átvételét.

2023-ban a lengyel állami tulajdonú Orlen energiacég átvette a csővezeték rá eső részét, és megkezdte az útvonal üzemeltetését az ellenkező irányban, lehetővé téve Lengyelország számára, hogy belföldi felhasználásra Németországból importáljon gázt.

Varsó diverzifikálta ellátási forrásait beszállítói bázisának bővítésével, egy LNG-terminál építésével Świnoujście-ben és új határokon átnyúló kapcsolatok fejlesztésével, beleértve a 2022-ben megnyíló, Lengyelországot Norvégiával összekötő, az Orlen Csoport által üzemeltetett Baltic Pipe-ot.

A balti államok 2022-re leállították az orosz gáz importját, Lettország pedig teljesen betiltotta azt. Jelenleg semmi jel nem utal arra, hogy a régióba irányuló szállítások a közeljövőben újraindulnának.

Az orosz gáz Ukrajnán keresztül Európába irányuló tranzitjának újraindítása gazdasági előnyökkel járhat Kijev számára. (Forrás: bne IntelliNews)

Ukrajna

Ukrajnának 2024. december 31-ig volt gáztranzitszerződése a Gazprommal. Ezt a szerződést nem hosszabbították meg, ami az orosz gázáramlás megszakadásához vezetett európai országokba, köztük Szlovákiába és Ausztriába.

Az új geopolitikai helyzet egyik legnagyobb kérdése, hogy Kijev fontolóra veszi-e a vezeték újraindítását – vagy a gázszállítás megkezdését egy másik útvonalon, például a Transzbalkáni vezetéken keresztül –, és ha igen, honnan szerzi be a gázt, és mely országokba szállítja?

Például Magyarország, amely korábban Ukrajnán keresztül kapott orosz gázt, áttért a Török Áramlat vezetékre, míg Szlovákiába is újraindult az ellátás a vezetéken keresztül idén egy 2034-ig szóló szerződés értelmében.

Az ukrán tranzitútvonal Moldovába is szállít gázt, és ennek a vezetéknek a lezárása súlyos energiaválságot okozott a szakadár Transznisztriai régióban.

Moldova energiaforrásainak diverzifikálására törekszik, és Romániától is kaphatna gázt. Azonban egy kulcsfontosságú kérdés továbbra is fennáll: Hogyan változna a helyzet, ha az Ukrajnából érkező szállítások újraindulnának?

A tranzit újraindítása gazdaságilag előnyös lehet Ukrajna számára, nemcsak a tranzitdíjak miatt, hanem azért is, mert az ország most kénytelen drága lengyel, szlovák és magyar importtal pótolni saját gázhiányát.

Bár Kijev nem zárta ki az orosz gázszállítások újraindítását a konfliktus befejezése után, a kelet-európai ország az utóbbi időben egyre hangosabban hangsúlyozza az LNG, többek között az Egyesült Államokból származó, elsőbbséget élvező jellegét, és célul tűzte ki, hogy LNG-központtá váljon. Sok múlik majd a jövőbeli békemegállapodás tárgyalásain és feltételein.

TurkStream

Jelenleg az egyetlen működő vezeték a Török Áramlat (31,5 milliárd köbméter/év), amely orosz gázt szállít Közép-Európába. A Török Áramlat Oroszországból és Azerbajdzsánból is kap gázt, és európai országokba, köztük Bulgáriába, Szerbiába és Magyarországra szállítja. A Török Áramlatból orosz gáz Görögországba, Észak-Macedóniába, Bosznia-Hercegovinába, sőt Romániába is áramolhat a Balkán Áramlat vezetéken keresztül (15,75 milliárd köbméter/év kapacitással).

Miután 2025. január 1-jén felfüggesztették az Ukrajnán keresztüli gáztranzit-megállapodást, a Turk Stream gázvezetéken keresztüli gázszállítás megnőtt, az orosz gázáramlás Bulgárián keresztül pedig 2025 januárjában éves szinten 26,7%-kal nőtt, elérve a rekordmagas szintet.

Ez arra utal, hogy a korábban Ukrajnából szállított gáz egy részét elterelték, miközben ez a szokásosnál hidegebb tél miatt megnövekedett energiaigénynek is tudható be. Ha a gázigény továbbra is növekszik Európa ezen részein, ahogyan Görögországban is, akkor továbbra is kérdéses, hogy a Turk Stream önmagában képes-e kielégíteni a régió igényeit.

Miközben az EU célja, hogy 2027-re teljesen leváljon az orosz gázról, a gazdasági megfontolások továbbra is az orosz gázkeresletet hajtják, különösen a Balkánon és Közép-Európában.

Az orosz vezetékes gázellátás jövője azonban továbbra is bizonytalan, még a béketárgyalások kontextusában is, mivel a politikai, gazdasági és infrastrukturális tényezők mind befolyásolják majd a jövőbeli döntéseket.

Forrás: https://baoquocte.vn/thoa-thuan-hoa-binh-nga-ukraine-co-hoi-vang-ngoc-de-hoi-sinh-cac-duong-ong-dan-khi-dot-sang-chau-au-nord-stream-tro-lai-306615.html