Oroszország bejelentette Ukrajna moszkvai nagykövetségének sorsát, Irán megtorlást fontolgat Izrael ellen, a német pénzügyminiszter Pekingbe érkezett

[hirdetés_1]
Mi az orosz külügyminiszter kínai látogatásának célja? Japán, az USA, Ausztrália és a Fülöp-szigetek katonai gyakorlatokat folytatnak a Keleti-tengeren, Izrael és a Hamász tagadja a tárgyalások előrehaladásáról szóló információkat, az USA harci kiképzést tart a Fülöp-szigeteken... ezek a világ legkiemelkedőbb hírei az elmúlt 24 órában.

A World & Vietnam újság a nap néhány nemzetközi hírét emeli ki.

Oroszország-Ukrajna

*Ukrajna zaporizzsjei atomerőmű elleni támadásának következményei: A Kreml április 8-án kijelentette, hogy egy ukrán pilóta nélküli légi jármű (UAV) által a zaporizzsjei atomerőmű (ZNPP) ellen végrehajtott támadás nagyon veszélyes volt.

Moszkva azzal vádolta Kijevet, hogy április 7-én három támadást hajtott végre az orosz erők által ellenőrzött ZN-atomerőmű ellen, és válaszlépéseket követelt a Nyugattól. Eközben Ukrajna tagadta a részvételét ezekben a támadásokban.

Ukrajna korábban tagadta a zaporizzsjei atomerőmű elleni dróntámadásokban való részvételre vonatkozó vádakat.

A zaporizzsjei erőmű sajtószolgálata szerint ukrán drónok támadták meg az atomerőművet április 7-én. (THX)

*Oroszország kihirdeti álláspontját a moszkvai ukrán nagykövetség épületével kapcsolatban: Alekszej Poliscsuk úr - az orosz külügyminisztérium alá tartozó Független Államok Közössége (FÁK) Osztályának igazgatója - április 8-án bejelentette, hogy a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezménynek megfelelően Oroszország a földbérleti szerződés felmondása után fenntartja a moszkvai ukrán nagykövetség épületének integritását.

A Bécsi Diplomáciai Kapcsolatokról Szóló Egyezmény értelmében a fogadó országnak fegyveres konfliktus esetén is tiszteletben kell tartania és védenie kell a képviselet központját, annak vagyonát és archívumát." Korábban, február 10-én Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője megerősítette, hogy a Moszkvai Városi Ingatlankezelő Ügynökség úgy döntött, hogy felmondja az ukrán nagykövetségnek kiosztott telek bérleti szerződését. (THX)

Közel-Kelet - Afrika

*Németország elutasítja Nicaragua vádját a Nemzetközi Bíróságon Gázával kapcsolatban: Április 8-án Németország válaszolt Nicaragua azon keresetére az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Nemzetközi Bíróságán (ICJ), miszerint Berlin Izraelt támogató politikájával népirtást segít elő Gázában, miközben megerősítette, hogy Berlin teljes mértékben betartja a nemzetközi jogot.

A sajtónak nyilatkozva Németország ügyvédje, Tania von Uslar-Gleichen kijelentette: „Németország teljes mértékben tagadja a vádakat. Soha nem sértettük meg a népirtásról szóló egyezményt, sem a nemzetközi humanitárius jogot, sem közvetlenül, sem közvetve... Nicaragua előadása teljesen elfogult, és holnap bejelentjük, hogyan teszünk teljes mértékben eleget kötelezettségeinknek.”

Korábban Nicaragua képviselője azt nyilatkozta, hogy arra fogja kérni a Nemzetközi Bíróságot, hogy utasítsa Németországot az Izraelbe irányuló fegyverexport leállítására, és vonja vissza az ENSZ Palesztin Menekülteket Segélyező és Munkaügyi Hivatala (UNWRA) finanszírozásának leállításáról szóló döntését. (AFP)

*Irán mérlegeli az Izrael elleni megtorlás időzítését: A TASS hírügynökség április 8-án Adnan Huszein professzort, a Libanoni Egyetem arab politika szakértőjét idézte, aki azt mondta, hogy Izrael damaszkuszi (Szíria) iráni konzulátus elleni támadásának célja a közvélemény elterelése volt a Gázai övezetben zajló háborúról. Azt mondta: „Teherán elismerte ezt az izraeli összeesküvést, és úgy dönt, hogy nem fog elhamarkodottan megtorolni, és fenntartja a stratégiai önmérsékletet.”

Huszein úr elemzése szerint Irán halogatja a megtorló csapások ötletét, de nem adja fel azt. Teherán valószínűleg maga fog támadásokat végrehajtani, ahelyett, hogy fegyveres csoportokon, például a Hezbollahon keresztül tenne lépéseket. Hoszein Amir-Abdollahian iráni külügyminiszter április 8-i szíriai látogatása további információkat nyújt majd a következő fejleményekről.

Az elmúlt napokban Izrael fokozott készültségben volt, és fokozta a felkészülést a legrosszabb forgatókönyvre, ha támadás érné. (Al Jazeera)

*Izrael bejelentette egy Hezbollah-parancsnok „likvidálását”: Az izraeli hadsereg (IDF) április 8-án bejelentette, hogy egy éjszaka folyamán a dél-libanoni Szultanije körzetet célzó légicsapásban az IDF „likvidálta” Ali Ahmed Huszeint, a Hezbollah mozgalom Radwan Brigádjának egyik magas rangú parancsnokát.

A közlemény szerint Huszein volt a Hezbollah észak-izraeli támadásainak közvetlen parancsnoka az elmúlt hónapokban. Eközben a libanoni nemzeti hírügynökség (NNA) arról számolt be, hogy az izraeli védelmi erők repülőgépei egy lakatlan házat támadtak Szultanijében, „jelentős károkat” okozva a környező házakban és épületekben, legalább nyolc háztartást érintve.

Izrael és a Hezbollah között a Gázai övezetben kitört háború után röviddel kitört harcokban eddig több mint 360 ember halt meg Libanonban és több tucat Izraelben. (The Times of Israel)

*Izrael és a Hamász tagadja a tűzszüneti tárgyalások előrehaladásáról szóló információkat: Izraeli és Hamász tisztviselők április 8-án tagadták a Gázai övezetben, Kairóban, Egyiptomban zajló tűzszüneti tárgyalások előrehaladásáról szóló információkat.

Az izraeli média egy izraeli tisztviselőt idézett, aki azt nyilatkozta: „Nem látunk kilátást arra, hogy a közeljövőben megállapodásra jussanak. A felek nézetei közötti szakadék továbbra is nagy, és eddig nem történt áttörés.” Eközben egy Hamász-tisztviselő is megerősítette, hogy Izrael „makacs” álláspontja miatt nem történt előrelépés a tárgyalásokon.

Izrael és a Hamász képviselői április 7-én érkeztek Kairóba, egy nappal azután, hogy William Burns, a CIA igazgatója amerikai delegációt vezetett a városban. Az izraeli média szerint Burns bemutatta a gázai tűzszüneti megállapodás új tervezetét. (Al Jazeera)

Ázsia-Csendes-óceáni térség

*Az USA harci kiképzést tart a Fülöp-szigeteken: Marcus Evans vezérőrnagy – az amerikai hadsereg 25. gyalogoshadosztályának parancsnoka – elmondta, hogy ez az erő közös éleslövészeti kiképzést tart a Fülöp-szigeteken a harckészség javítása érdekében, beleértve a megfelelő lőszer- és egyéb szükséges felszerelések biztosítását a trópusi erdőkben és a szétszórt szigeteken uralkodó nehéz körülmények között.

Evans tábornok elmondta, hogy körülbelül 2000 amerikai és filippínó katona vesz részt többnapos harci gyakorlatokon a Fülöp-szigeteken júniusban. Az éleslövészeti gyakorlatot Manila kérésére először tartják meg a Fülöp-szigeteken. Evans úr azonban nem tudta, hogy a két régi szerződéses szövetséges úgy dönt-e, hogy évessé teszi a gyakorlatot. (AP)

*Kína válaszul figyelmeztet a következményekre, ha segít Oroszországnak: Mao Ning, a kínai külügyminisztérium szóvivője április 8-án kijelentette, hogy az érintett országoknak nem szabad befeketíteniük Moszkva és Peking közötti normális kapcsolatot.

Mao asszony a fenti kijelentést egy sajtótájékoztatón tette Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter figyelmeztetésére válaszul, amely a kínai vállalatokat fenyegető következményekkel jár, ha Oroszországnak segítenek.

Korábban, egy pekingi sajtótájékoztatón Yellen asszony arra figyelmeztette a vállalatokat, köztük a kínai vállalatokat, hogy ne nyújtsanak anyagi támogatást Oroszországnak az ukrajnai válságban, különben súlyos következményekkel kell szembenézniük.

A kínai külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy Kína és Oroszország közötti normális együttműködést különböző területeken nem szabad megszakítani vagy korlátozni. (Szputnyik)

*Japán-USA-Ausztrália-Fülöp-szigeteki közös katonai gyakorlat a Keleti-tengeren: A Fülöp-szigeteki hadsereg április 7-én este bejelentette, hogy az ország közös tengeri gyakorlatot hajtott végre Japánnal, az Egyesült Államokkal és Ausztráliával a Keleti-tengeren, aminek eredményeként Kína válaszul tengeri és légi járőrözést szervezett.

A Fülöp-szigeteki Fegyveres Erők szerint a négyoldalú közös gyakorlat, amelyre április 7-én került sor a Fülöp-szigetek kizárólagos gazdasági övezetében (EEZ), „elkötelezettséget mutat a regionális és nemzetközi együttműködés fokozása iránt a szabad és nyitott indo-csendes-óceáni térség támogatása érdekében a tengeri területen folytatott interoperábilis gyakorlatok révén”.

A gyakorlatokra akkor kerül sor, amikor Kína egyre határozottabbá válik az erőforrásokban gazdag Dél-kínai-tengeren. A gyakorlatok elleni tiltakozásul a kínai hadsereg közölte, hogy ugyanazon a napon „stratégiai járőrözést” hajtott végre a Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) Déli Hadszíntér-parancsnokságának irányításával. (Kyodo)

Európa

*A német kancellár Kínába látogat: Olaf Scholz német kancellár április 13. és 16. között Kínába látogat. Az április 8-i sajtótájékoztatón Steffen Hebestreit, a német kancellári hivatal szóvivője kijelentette, hogy Scholz kancellár Pekingben találkozik Hszi Csin-pinggel és Li Csiang kínai miniszterelnökkel.

A német vezető útjának további állomásai közé tartozik Csungking április 14-én és Sanghaj április 15-én. Scholz várhatóan német vállalkozásokkal tárgyal, és beszédet mond egy sanghaji egyetemen.

Ez Scholz kancellár második kínai látogatása hivatalba lépése óta. Az ázsiai óriáshoz tett első útja 2022 novemberében történt (AFP).

*Az orosz külügyminiszter kínai látogatásának célja: Az orosz külügyminisztérium április 8-án bejelentette, hogy Szergej Lavrov külügyminiszter hivatalos látogatást kezdett Kínában, hogy megvitassa az ukrajnai háborút, a kétoldalú kapcsolatokat és az ázsiai-csendes-óceáni térség helyzetét.

Korábban Oroszország bejelentette, hogy Lavrov külügyminiszter találkozik házigazda kollégájával, Vang Jivel, és egy sor „forró témát” vitatnak meg, amelyek magukban foglalják a közös együttműködést is a nemzetközi szervezetekben, például az ENSZ-ben és a G20-ban.

Szintén márciusban a Reuters arról számolt be, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök májusban Kínába látogat, hogy tárgyaljon Hszi Csin-ping kínai elnökkel, ami lesz a Kreml vezetőjének első külföldi útja új elnöki ciklusa alatt. (Reuters)

*Oroszország német katonai jelenlétre figyelmeztet Litvániában: Dmitrij Peskov, a Kreml szóvivője április 8-án arra figyelmeztetett, hogy a német csapatok litvániai telepítésének terve fokozni fogja a feszültséget.

Litvánia, amely a NATO és az Európai Unió (EU) tagja is, és határos Oroszországgal, valamint Moszkva szövetségesével, Fehéroroszországgal, korábban kijelentette, hogy 2027-től részben finanszírozza 5000 német katona állandó állomásoztatását. (Reuters)

Amerika

*Az Egyesült Államok megadóztathatja Kína zöldenergia-exportját: Janet Yellen, az Egyesült Államok pénzügyminisztere április 8-án a CNBC-nek adott interjújában azt mondta, hogy Washington nem zárja ki a kínai zöldenergia-exportra kivetett vámok lehetőségét.

Amikor a lehetséges vámokról kérdezték, Yellen asszony azt mondta: „Jelenleg semmit sem zárnék ki.” A kínai úton lévő Yellen asszony figyelmeztette Pekinget, hogy Washington nem fogja elfogadni, hogy az új iparágakat károsítsa a kínai import. (Reuters)

*Argentína elítéli Ecuador mexikói nagykövetség elleni rajtaütését: Április 7-én az argentin külügyminisztérium nyilatkozatot adott ki, amelyben felszólította Ecuadort a nemzetközi előírások betartására, miután az ecuadori biztonsági erők rajtaütöttek a quitói mexikói nagykövetségen, hogy letartóztassák Jorge Glas volt alelnököt, akit korrupcióval vádolnak.

Az X fiókon közzétett nyilatkozat szerint „a régió többi országához hasonlóan Argentína elítéli a quitói mexikói nagykövetség elleni razziát, és a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezményből eredő nemzetközi szabályozások és kötelezettségek teljes körű betartására szólít fel”.

X-fiókján Cristina Fernández, Argentína volt elnöke is határozottan elítélte Ecuador cselekedeteit, mondván, hogy ez egy „példátlan támadás Latin-Amerikában”, és „a nemzetközi jog, valamint Mexikó történelmi hagyományainak megsértése a politikai menedékjog kérdésében”. (AP)

[hirdetés_2]
Forrás