Dinh Thi Tuyet kézműves: A H're kultúra lángját kitartóan továbbadja

(GLO) – A modern élettempó közepette Dinh Thi Tuyet kézműves (56 éves, H're etnikai csoport, 7. falu, An Lao község) továbbra is kitartóan őrzi hazája gonghangjait és népdalait.

Közel 45 éve gyakorolja és tanítja számos nőt és fiatalt gongozni, népdalokat énekelni és táncolni, büszkeséget és az örökség megőrzésének tudatosságát keltve, a H're kultúra lángjának terjesztőjévé válva.

A gyermekkor gongjától a mai fiatalokig

Amikor megérkeztem, messziről a 7. számú falu művelődési házában a gongok hangja zúgott, és mindenki hívott, hogy gyorsítsam meg a lépteimet. A nagy házban egy csoport tinédzser ült körben, és lelkesen ütötték a chinh tim (5. gong) és a chinh toc (3. gong) ritmusát. Tuyet asszony szeretettel fogta a gyerekek kezét, minden mozdulatukat igazította, miközben elmesélte az egyes gongokhoz kapcsolódó legendákat, büszkeséget csepegtetve beléjük kultúrájuk iránt. Minden egyes gong után éneklésre és táncra vezette őket, szenvedélyes tüzet fújva a térbe, amitől a gyerekek arca felragyogott.

Dinh Minh Duc (13 éves, H're etnikumú, a 7-es faluból) megosztotta: „Először csak fesztiválokon hallottam a gongok hangját, és nagyon kellemesnek találtam. Amikor a szüleim beleegyeztek, hogy tanuljak, kicsit aggódtam, mert nehéznek tartottam a gongokon való játékot. Az első néhány alkalommal elzsibbadtak a kezeim, és a ritmus sem volt egyenletes, fel akartam adni, de Tuyet asszony türelmesen megmutatta az egyes mozdulatokat, és minél többet tanultam, annál szenvedélyesebb lettem. Most minden alkalommal, amikor befejezek egy teljes darabot, nagyon boldog vagyok!”

Ms. Dinh Thi Tuyet (balra) oktatja Dinh Thi Kim Ngant, hogyan játsszon a chinh timmel (5. gong). Fotó: D.D

Dinh Thi Kim Ngan (13 éves, H etnikai származású, a 6. számú faluban) szintén bizalmasan elárulta: „Gyerekkoromban gyakran követtem a nővéreimet gongokat nézni, hallgattam a hangjukat és tanulni akartam. Szabadidőmben Ms. Tuyet útmutatásával megtanultam népdalokat énekelni a saját nyelvemen. Remélem, hogy felnövök, és megőrizem népem gonghangjait, táncait és népdalait.”

Kihasználva a szünetet, Mrs. Tuyet mesélt a gongokhoz fűződő vonzalmáról. Gyerekkorában, valahányszor kulturális esemény volt a faluban vagy a környező területeken, édesanyja magával vitte. Az ünnepi estéken a gongok gyors, rezonáns hangjai lenyűgözték, és anélkül, hogy észrevette volna, szenvedélyt keltettek benne. 11 vagy 12 éves korában, látva lánya szenvedélyét, édesanyja elkezdte tanítani neki az első gongütemeket. Ez a kis kéz fokozatosan elsajátította a nehéz ritmusokat, mint például a "bam" (irodalmi zene), a "bam" (gyors ütem), a roong tí, a roong teo...

„Valahányszor megszólal a gong, úgy érzem, újra átélem a tüzes holdfényes éjszakákat, hallgatom a hegyek és erdők suttogását, és látom, ahogy visszaköszön a gyerekkorom a nagymamámmal és anyámmal. Nemcsak azért tanítok, hogy a gyerekek tudjanak gongozni és énekelni, hanem ami még fontosabb, hogy megértsék és megszeressék saját kultúrájukat. Ha a fiatalabb generáció nem tanul, a gong hangja elhallgat, és a népdalok eltűnnek. Remélem, hogy amikor a gyerekek gongot játszanak vagy énekelnek, büszkék lesznek és felelősséget éreznek annak megőrzéséért, hogy visszhangja tovább éljen a falu minden otthonában és minden ünnepén” – bizalmaskodott Tuyet asszony.

A gongok hangja messze visszhangzik, a dal lehorgonyozza a hegyek és erdők lelkét

Tuyet asszony nemcsak a közösség fiataljait oktatja, hanem rendszeresen részt vesz a község és az An Lao (régi) körzet hagyományos fesztiváljain is. Az új rizsünneptől kezdve a falu istenének imádatán át a kisebb és nagyobb kulturális eseményekig... mindenhol látható alakja színes brokát ruhában, amint fellép, és a szüneteit kihasználva megtanítja a fiatalokat és a nőket gongozni.

Dinh Thi Kem asszony (50 éves, H etnikai származású, a 7-es faluban) ezt mondta: „Valahányszor Tuyet asszonnyal gyakorlok gongokon, nyugodtabbnak és közelebb érzem magam a hazámhoz. A gongok hangja a gyökereimre emlékeztet, büszkévé tesz nemzeti identitásomra. Az ő elkötelezettségének köszönhetően jobban szeretem és becsülöm ezt a hagyományt, és remélem, hogy a jövő generációi is megőrzik majd ezt a szent hangot.”

Tuyet asszony (hátsó sor, jobbról a harmadik) gongleckét tartott a tinédzsereknek, majd énekelni és táncolni vezette őket. Fotó: D.D

Az előadások mellett Tuyet asszony számos, a hegyek és erdők szellemét átitató népdalt is komponált, mint például: Altatódal a mezőgazdasági szezonban, Délután a Dinh folyón, Ének An Laóról, Szülővárosom, Gongfesztivál az An Lao Győzelmi Emlékműnél... Műveit h're és vietnami nyelven is hangszerelte, embereket, hazat és egyszerű országot idézve meg, és számos fesztiválon játszották, hozzájárulva a nemzeti identitás előmozdításához.

„Gyermekkori emlékeimből és An Lao hegyei és erdei iránti szeretetemből komponálok. Minden versszak, minden ritmus magában hordozza a H're nép lelkét. Remélem, hogy amikor a gonghangokat a dalszöveggel kombinálva hallják, gyermekeim és unokáim átérzik a kulturális értéket, büszkék lesznek gyökereikre, és megőrzik az örökséget, hogy a gonghangok és a dalszövegek mindig visszhangozzanak, soha ne tűnjenek el” – osztotta meg Tuyet asszony.

Phan Hoai Vu úr, az An Lao Község Pártbizottságának titkára szerint a jelenlegi helyzetben, amikor számos nemzeti kulturális érték veszélyben van az elveszéstől, Dinh Thi Tuyet kézműves úttörő szerepet játszott a gongok és népdalok fiatalabb generációnak történő oktatásában, utódokat hozva létre. Aktívan részt vesz fesztiválokon, népszerűsíti a hagyományos zenét , segíti, hogy a gongok hangja messzire eljuss, büszkeséget és a kultúra megőrzésének tudatosságát kelti a közösségben. Mindig tiszteljük és nagyra értékeljük hozzájárulását. A község a jövőben is együttműködik vele és más kézművesekkel a kulturális értékek turisták körében való népszerűsítése érdekében, elősegítve a hagyományok megőrzését és széles körű terjesztését.

Forrás: https://baogialai.com.vn/nghe-nhan-dinh-thi-tuyet-ben-bi-truyen-lua-van-hoa-hre-post567033.html