Van Thanh Le író: A szavak olyanok, mint a lila lakmuszpapír, amely felfedi az író valódi alakját.

Az írásairól híres író, Van Thanh Le (a képen) a kritika területén is nyomot hagyott három portrékritikai könyvével: Az árnyék nyomában, mint madár a horizont szemében és Noriko Matsui - A szerelem idegen földet hazává változtat. Nemrégiben ismét mindenkit meglepett, amikor kiadta gyermekirodalom kritikai könyvét, a Vietnami gyermekirodalom a 21. század elején - Csukott szemmel maradt dolgok (Kim Dong Kiadó).

* RIPORTER: Hosszú kihagyás után visszatérve a kritika területére, más a gondolkodásmódod, vagy még mindig az „Egyedül sétálsz a késő esti kertben” hozzáállást követed?

* VAN THANH LE író: Vietnami gyermekirodalom a 21. század elején - A Csukott szemmel hagyott dolgok egyfajta esszé, ezért nem kényelmesen, hanem koncentráltan írtam, és nagyobb erőfeszítést tettem. Az írás mindig személyes utazás, de ezzel az esszével szerencsésnek érzem magam, hogy nem egyedül tapogatózom. A könyv nehezen öltött volna formát néhány irodalmi barát, kolléga és idősebb munkatárs dokumentumainak és megjegyzéseinek támogatása nélkül. Bármit is írok, számomra a kritikai művek mindig összhangban vannak a saját olvasmányaimmal és a kortárs irodalom mozgalmáról alkotott felfogásommal.

* A gyermekirodalom kritizálásának gyakorlatával önmaga is mélyebbre ás, vagy inkább úgy érzi, hogy ki kell emelnie a szavát és a gyerekeknek író kollégái mellett?

* 2023-ban olvastam egy gyermekirodalmi munkáimat boncolgató mesterszakdolgozatomat, és megdöbbentett, hogy a referenciaforrások nem túl bőségesek. Tudtam, hogy a gyermekirodalom-kritikával kapcsolatos kutatások még meglehetősen csendesek az irodalomkritika-kutatások általános áramlatában, de ez az üresség aggodalommal töltött el. Nem is beszélve arról, hogy olvasás közben úgy éreztem, hogy vannak olyan megjegyzések és értékelések, amelyek nem követik a kortárs gyermekirodalom mozgását. Valami nem stimmel, valami nem kielégítő, valami nem egészen stimmel a gyermekirodalommal. Mint aki írta és részt vett gyermekkönyvek készítésében, és mindenekelőtt szereti a gyerekeket, remélem, hogy némileg átfogó és szisztematikus képet kapok a gyermekirodalom mozgalmáról az elmúlt években. A könyv nagyon természetesen indult így.

* Kritikaírás és -írás közben hogyan kerülöd el, hogy azzal vádoljanak, hogy „egyszerre focizol és fújod a sípot”, miközben objektív maradsz, de nem „sérted meg” a kollégáidat?

* A szavak olyanok, mint a lakmuszpapír, amely felfedi az író valódi alakját. Míg írásban az író némileg el tud rejtőzni a szavak felszíne alatt, a kritika által úgy tűnik, hogy az író tisztábban és konkrétabban feltárul, még a legobjektívebb nézőpont is a szubjektív marad. Egy olvasó, egy szakember, egy könyvkészítő gondolkodásmódjával írok, őszintén az érzéseimmel és a megértésemmel. A 21. század eleji vietnami gyermekirodalommal - a dolgok csukott szemmel hagyásával - azt hiszem, lesznek olyan emberek, akik elégedetlenek lesznek, akiknek nem tetszik az egyenességem és az őszinteségem. De mit tehetnék, ha nem vagyok hozzászokva a "színleléshez" és a kerülgetéshez, nem vagyok hozzászokva a "kitéréshez és a sántikáláshoz" a szavak előtt.

* Vannak, akik szerint a vietnami gyermekirodalom mindig is túl szelíd és komoly volt. És ha így folytatja, nehéz lesz utolérni a világ gyermekirodalmát. Mit gondol erről?

* A könyvben említettem, hogy két évszázadba telt, mire a világ gyermekirodalma előremozdította a szórakoztatást a detektívtörténetek, kalandregények, sci-fi, humor és deviáns karakterek robbanásszerű növekedésével. Visszatekintve, egy évszázadnyi vietnami gyermekirodalom jött létre és fejlődött, számos jeggyel és eredménnyel. Legújabban a 8X, 9X generáció és a későbbiek másképp, újabban írnak, közelebb a gyermekek leheletéhez és szelleméhez. Ami az írókat illeti, senki sem foghatja meg a kezüket és taníthatja őket, különösen a fiatalokat, mert az olvasás és az írás tapasztalatán keresztül mindenki tudni fogja, hogyan törjön ki és emelkedjen fel.

* A 2. részben – Ahogy látom és érzem… – időt szántál kollégáid munkáinak elemzésére/megismerésére. Azonban 25 év alatt mindössze 12 olyan művet neveztek meg és szégyenítettek meg, ez túl kevés? Milyen kritériumok alapján választod ki a műveket?

* 12 művel egyesek szerint ez túl kevés, de az igényesebbek szerint túl sok. Jelenleg elégedett vagyok, és szép számnak tartom. Gyönyörű, mert ezek a művek meggyőznek, világosan megmutatják a gyermekirodalom átalakulását az elmúlt 25 évben. Ami azokat a műveket illeti, amelyek meggyőztek, kérem, olvassák el a könyvet. Természetesen, ha szükségem van egy top 20-ra vagy 25-re, akkor azt is hozzáadhatom. De az irodalom nem lakoma vagy kooperatív felosztás, amelyhez elegendő adag, elegendő ember, elegendő asztal kell.

* A könyve épp most érintette a vietnami gyermekirodalom első 25 évét a 21. században. Tekintettel az irodalmi élet jelenlegi izgalmára, mit gondol a gyermekirodalom helyzetéről az elkövetkező években?

* Körülbelül 15 évünk volt (1980-1995), amikor a gyermekirodalomban számos lenyűgöző szerző és mű jelent meg, amelyek néhány korábbi művel együtt beírták magukat az irodalomtörténetbe. Mostanában, 2015-től mostanáig, úgy képzelem, hogy a lenyűgöző szerzők és művek körforgása visszatér a 80-as, 90-es években született és a 2000 után született szerzőkkel. Természetesen a jó műveknek mindig időre van szükségük ahhoz, hogy átvizsgálják és megválaszolják őket. Nem is beszélve arról, hogy manapság a szűrés szigorúbb. De továbbra is hiszek abban, hogy egyes művek kiállják az idő próbáját, a mai fiatal írógeneráció szavainak forrásából.

* Lesznek további gyermekirodalmi kritikákat tartalmazó könyvek Van Thanh Le néven?

* A 21. század eleji vietnami gyermekirodalom – A dolgok csukott szemmel hagyva című könyv után megszerveztem a Vietnami gyermekirodalom – A megtett úton című kéziratot, amely számos író, költő gyermekirodalommal kapcsolatos cikkeinek, gondolatainak és aggályainak gyűjteménye, valamint számos irodalomkritikus gyermekirodalommal kapcsolatos kutatási cikkei, kommentárjai és értékelései, és amelyet a Kim Dong Kiadó adott ki. Remélhetőleg ez a két könyv hozzájárul ahhoz, hogy az írókat, költőket és kritikai kutatókat arra ösztönözze, hogy továbbra is figyelmet fordítsanak a gyermekirodalomra, hogy a gyermekirodalommal kapcsolatos munkák és kutatások kibővülhessenek. Remélhetőleg én is valahol megmaradhatok ebben a régóta tartó áramlatban.

HO SON előadásában

Forrás: https://www.sggp.org.vn/nha-van-van-thanh-le-chu-nhu-quy-tim-lam-hien-nguyen-hinh-nguoi-viet-post806651.html