Nguyen Dinh Bang zenész és a "Red Flower Season" című dal

Amikor meghallottam, hogy Nguyen Dinh Bang zenész – a híres „The Time of Red Flowers” ​​dal szerzője – épp most sodródott el a fehér felhők földjére..., nem tudtam nem megdöbbenni. Néhány hónappal ezelőtt ugyanis felhívtam, hogy gratuláljak neki, amikor a Vietnami Zenészek Szövetsége díszoklevelet adott át neki „The Time of Red Flowers” ​​című művéért – „Egy tipikus zenemű a Dél felszabadításának és a nemzeti újraegyesítésnek 50. évfordulójára, 1975. április 30. és 2025. április 30. között”.

Nguyen Dinh Bang zenész (a képen bal oldalon ül) beszélget a szerzővel (Fotó: Yen Dan)

Mivel újságíróként ugyanabból a városból származom, mint Nguyễn Dinh Bang zenész, szerencsém volt néhányszor találkozni és beszélgetni vele a Mai Dich Kulturális Kollektívában (Cau Giay, Hanoi) lévő kis házában. A tehetséges ninh bủi zenész szülővárosáról, életéről és zenéjéről szóló nyílt és barátságos történeteken keresztül véletlenül további érdekes információkhoz jutottam a felújítási időszak korai szakaszának egyik legjobb szerelmes dalával, a "Vörös virágok ideje" című dallal kapcsolatban.

Nguyen Dinh Bang zenész Tho Chuong (Bac Ly község, Ninh Binh tartomány) alacsonyan fekvő síkságairól származik – egy olyan vidékről, amely régóta ismert híres hagyományos mesterségéről, a szőnyegek, vödrök, csónakok szövéséről... Szülővárosát említve, Nguyen Dinh Bang zenész könnyes szemmel emlékszik vissza: A francia gyarmati időszakban, minden árvíz idején, amikor Tho Chuong falu bejáratához mentünk és mind a négy irányba néztünk, csak hatalmas vadvizet láttunk. A mezők, utak, piacok... mind el voltak árasztva, így az egyetlen közlekedési eszköz a kis, úszó bambuszcsónakok és tutajok voltak. Ezért Tet után Tho Chuong falu lakói minden irányba szétszóródtak, hogy megélhetést biztosítsanak maguknak. A férfiak a Vörös folyót követték felfelé, hogy bambusztutajokat adjanak el, lefelé pedig, hogy eladják a vásárlóknak. A nők szőnyegek, vödrök szövésének mesterségét a piacra és a folyami rakpartokra vitték, sűrűn lakott területekre, ahol sok rizs volt a megélhetésükhöz. Nyolcéves korában Nguyen Dinh Bang bambusztutajjal követte szüleit, hogy külföldre utazzon, és ott megélhetést biztosítson magának . A bambusztutaj egyszerre volt közlekedési eszköz és a család megélhetésének nyersanyagforrása. Felnőttkorában a Tho Chuong-alföldi régióból származó fiatalember belépett a hadseregbe, zenét tanult, majd sorsszerű kapcsolatként kötődött a zenéhez...(*).

A „Vörös virágok ideje” című dalt Nguyen Dinh Bang szerezte 1989-ben, Thanh Tung költő azonos című verséből zenésítve meg. Nguyen Dinh Bang zenész szerint: 1989-ben Nguyen Dinh Bang és számos zenész részt vett egy szimfonikus zeneszerző táborban a Szovjetunióban. Mivel nem volt hozzászokva a hideg éghajlathoz, megbetegedett, és egy egész hónapot töltött kórházban a Fehér Nyírfa földjén. A kórházban turkált a csomagjaiban, és talált egy „99 jó szerelmes vers” (Kultúra Kiadó) című gyűjteményt, hogy elterelje a figyelmét. Nguyen Dinh Bang véletlenül a „Vörös virágok ideje” című dalra lapozott, pont a „Vörös virágok minden évszaka eljön/ A virágok úgy hullanak, mint az eső” sornál... amitől a szíve megdobogtatja... Hirtelen leírhatatlan izgalmat érzett. A véletlen izgalom pillanatától kezdve a zenei ötletek és ritmusok folyamatosan felmerültek, folytatódtak és hullámoztak, segítve őt abban, hogy gyorsan megírja és befejezze a vers című zeneművet, amelyről akkor még nem tudta, hogy később élete szerelmes dala lesz. Később, amikor a zenészek sikeresen hangszerelték az eredeti szándék szerint, különösen Le Thu ( Ho Si Minh- város) énekesnő "tökéletes" hangján keresztül, a "The Time of Red Flowers" című szerelmes dal azonnal nagy port kavart, és nélkülözhetetlen dallá vált a zenekedvelők, különösen az akkori diákok jegyzetfüzetében.

Nguyen Dinh Bang zenész a zeneelméleti aspektusról is mesélve megnyitotta szívét: a dal első részében szándékosan hagyta, hogy a "Red Flower Season" ritmusa kellemes és lassú legyen, mint egy vallomás, mint két ember lassú léptei, akik sok évnyi különlét után, mély, égő emlékekkel együtt járnak az "emlékek útján": "A virágok színe alatt, mint a vágy égő tüze/Csendben sétálok a múlt elhagyatott útján/Csak a kabócák hangja forr/De a szív egyáltalán nem nyugszik meg"; "Elnyel egy távoli felhőszín/A vitorla visszasodródik egy elmúlt időbe/Némán énekelsz egy régi verset/Egy szenvedélyes ifjúság idejéről/Egy varázslatos piros virágok idejéről" ... Aztán, a következő második részben a harmónia hirtelen emlékfolyamokként hömpölyög, égő vágyak és sóvárgások folyamaként, ugyanakkor visszazúdulva: "Minden piros virágévszak eljön/A virágok úgy hullanak, mint a hulló eső" ; „A törékeny szirmok élénkvörösen susognak, mint az ifjúság korának megbánásai ”… Emiatt a különbség miatt a „Vörös virágok ideje” ritmusa látszólag lehetetlen beilleszteni semmilyen megszokott ritmikus mintába, pontba… mégis végtelenül terjed az érzelmek áramlásán, a zenész improvizációján, követve a költészet és a zene harmóniáját. És amikor a tetőponton volt, Nguyen Dinh Bang nagyon ügyes, „nagyon profi” volt, amikor a „Minden évszakban visszatér a vörös évszak / A virágok úgy hullanak, mint az eső…” refrén három harmóniaszólamát használta fel, hogy a lehető legmélyebben kifejezze az érzelmek áramlását, amely az édes emlékek és a veszteség, a megbánás és a zavarodottság érzése között keveredik azok szívében, akik egyszer átélték „az ifjúság idejét”, „a szenvedélyes lányok idejét”…

Ami a dalszöveget illeti, Nguyen Dinh Bang „A vörös virágok ideje” című dalának zenés változata némileg eltér Thanh Tung költő eredeti irodalmi művétől. Ez a művet magasabb szintre emelte, mélyebb életfilozófiával. Erről a „variációról” szólva Nguyen Dinh Bang elárulta, hogy sokáig vívódott, mielőtt úgy döntött, hogy az eredeti „A törékeny szirmok susognak és vörösödnek” vers helyett a „ A törékeny szirmok szétszóródnak és vörösek” című verset használja, ami már önmagában is nagyon jó, nagyon mély és a költő érzéseivel teli volt. Ráadásul merészen „enyhítette a szomorúságot”, és Thanh Tung versét némileg személyessé tette azzal, hogy a „ vér szivárog” szót „megbánás” -ra cserélte, hogy a dalszöveg illeszkedjen a zenei ötlethez, a dal fő hangzásához: „Mint egy ifjúsági időt megbánni” . Ennek a „variációnak” semmi más célja nem az, hogy a „Vörös virágok ideje” közhely legyen, közös, szép és szent nosztalgiává számos generáció számára, akik átélték „az ifjúság idejét”, a „szenvedélyes leánykor idejét”... és nem csak egyszerűen egy adott személy iránti szeretetben. És szerencsére az eredeti, már eleve nagyon jó és nagyon mély versből kiindulva, Nguyen Dinh Bang kreatív improvizatív zenéjén keresztül a „Vörös virágok ideje” szárnyakat kapott, hogy a siker új szintjére emelkedjen. A sikerhez vezető változást Thanh Tung költő is nagyra értékelte és nagyra értékelte...

Nguyen Dinh Bang zenész szívhez szóló történetében egy másik nagyon érdekes részletet is megtudtam. Nevezetesen, hogy sok évvel azután, hogy a "The Time of Red Flowers" című dal a zenét szerető közönség és hallgatók többsége, különösen a diákok által memorizált dallá vált, a zeneszerzőnek és az azonos című mű irodalmi szerzőjének lehetősége nyílt találkozni Hanoiban. A találkozó során Thanh Tung költő nagyon őszintén bevallotta, hogy: bár ő írta a lélekemelő, lélekbemarkoló verseket, amikor meghallotta, ahogy a "szívhez szóló" versek és szavak, amelyeket mindig is dédelgetett, hirtelen felemelkednek és ragyognak Nguyen Dinh Bang tehetséges, spontán harmóniájával, "libabőrös lett", különösen a sokrétegű harmóniát képviselő, folyamatosan emelkedő refréntől: "Minden évszak piros virágok jönnek/A virágok úgy hullanak, mint az eső/Minden évszak piros virágok jönnek/A virágok úgy hullanak, mint az eső ...".

Most... a tehetséges zenész, Nguyen Dinh Bang a távoli fehér felhők közé távozott... Messzire ment, de számomra, valamint a legtöbb profi zenész és zenekedvelő számára Nguyen Dinh Bang zenész és időtlen szerelmes dala, a "The Time of Red Flowers" örökre "egy dal marad, amely az éveket kíséri".

(*) Nguyễn Dinh Bang zenész 1942. december 27-én született; 2025. október 19-én halt meg.

1960- ban belépett a Vietnami Cheo Színház középhaladó Cheo osztályába, az I. tanfolyamra, és a színház zenésze lett. 1967-ben önként jelentkezett, hogy a csatatéren szolgáljon a Truong Son útvonalon folyó harcokban. 1974-ben zeneszerzést tanult a Hanoi Zenei Konzervatóriumban (ma a Vietnami Nemzeti Zeneakadémia), és 1979-ben végzett, majd nyugdíjba vonulásáig (2002-ig) a Zeneműkiadónál dolgozott ;

Néhány tipikus mű: „A vörös virágszezon”, „Hirtelen eső”; „Hajókázás a Lam folyón”; „Tengeri csillag”; „Meztelen Truong-fiú”; „Vietnam sárkány formájában”; „Thi Kinh-Thi Mau” (Baleade Symphony)…

Nguyễn Dinh Bang zenészt 2007-ben állami irodalmi és művészeti díjjal tüntették ki.

A Vinh

Forrás: https://baoninhbinh.org.vn/nhac-si-nguyen-dinh-bang-va-ca-khuc-thoi-hoa-do-251021061350428.html