Krasznahorkai László Nobel-díjas szerző: A csillagos szakadék

„Mert ez a lebilincselő és vizionárius irodalmi alkotás, apokaliptikus horror közepette, megerősíti a művészet erejét.”

Krasznahorkai László magyar író - 2025-ös irodalmi Nobel-díjas - Fotó: AFP

Ez a Svéd Akadémia magyarázata arra, hogy az idei irodalmi Nobel-díjat a 71 éves magyar írónak ítélték oda.

A Nobel-bizottság indoklása a kor szellemét tükrözi, amikor még Krasznahorkai transzcendens művészete is remeg a sok zűrzavar, bizonytalanság és szorongás közepette.

Krasznahorkai László posztmodern arroganciája

A Nobel-bizottság honlapján közzétette a díjazott rövid életrajzát és alkotói útját, melyet maga az elnök, Anders Olsson írt. Krasznahorkai László 1954-ben született a román határ közelében fekvő Gyula kisvárosában.

Ugyanez a távoli vidék adott otthont debütáló regényének, a Sátántangónak, amely 1985-ben jelent meg – egy olyan műnek, amely irodalmi földrengést okozott Magyarországon, és egyben áttörést jelentett számára.

A regény megindító stílusban ábrázol egy elhagyatott kollektív gazdaságban élő elszegényedett lakosok csoportját Magyarország vidéki részén.

Későbbi művei, mint például A melankolikus ellenállás (1989), Háború és háború (1999), valamint a Wenckheim báró visszatér (2016), a földkéreg rétegeihez hasonló sűrű nyelvi struktúráikkal, globális tudásukkal (ugyanolyan jártas a buddhista filozófiai írásokban, mint az európai gondolkodási hagyományban), kísérteties karaktereikkel, eső áztatta tájaikkal a posztmodern arrogancia benyomását kelthetik.

Krasznahorkai László két könyvét fordították le Vietnamban.

Az ilyen típusú írások a mestereknek vannak fenntartva, mivel a hidegháború óta az apokaliptikus, szürrealista és különösen a posztmodern gondolkodásmódok esetében nagyon nagy a kockázata annak, hogy régimódinak, sőt klisének és újragondoltnak tartják őket.

Krasznahorkai pedig mesternek bizonyul – írásmódja, amelyet Susan Sontag az „apokalipszis mesterének” nevezett, egyszerre mesteri, elegáns és finoman humoros.

Komolyságának megvan a maga stílusa, az érzelmi árnyalatok ütköznek, ami fő regényein kívül számos más művében is megmutatkozik, beleértve az olyan novellákat, mint az Animalinside (2010), vagy a nagy földrajzi kiterjedésű szövegeket, mint a Desolation és a Sorrow Under the Sky (2004).

Az emberi sors kegyetlen iróniájának eposzba öntésére irányuló szándék mindezen művekben egyben egy nagyszerű közép-európai és magyar irodalmi hagyomány kiterjesztése is, amely Kafkától Thomas Bernhardig, Szabó Magdától Kertész Imréig (irodalmi Nobel-díj 2002) húzódik, egy olyan hagyományé, amely abszurd és furcsán túlzó.

Krasznahorkai László Nobel-író - Fotó: BR24

Kelet felé nézve

Krasznahorkai műveinek azonban számos más aspektusa is van, köztük egy egészen különleges, nagy európai íróknál ritkán látható – egy keleti fordulat –, amely elmélkedőbb és finomabb hangvételű műveket ölel fel.

Kínai és japán utazásainak mély benyomásai ihlették a sorozatban megjelent művek közül a 2003-as regény, az Északi-hegy, Déli-tó, Nyugati út, Keleti folyó, amely egy Kiotóban játszódó lírai krimi.

Ez a mű mintegy előjátéka a Seiobo Beneath the Earth (2008) című remekműnek – egy 17 történetből álló gyűjteménynek, melyek a Fibonacci-sorozat szerint rendeződnek el, és a szépség és a művészi alkotás szerepét járják körül egy vak és múlandó világban .

Különösen emlékezetes a nyitójelenet, amelyben egy hófehér kócsag mozdulatlanul áll Kiotó Kamo folyójának közepén, és zsákmányra vár az alatta lévő örvényekben.

A járókelők tömege számára láthatatlan madár a művészet megfoghatatlan képévé és a művész különleges helyévé válik egy túlzsúfolt, zsúfolt, zajos és értelmetlen világban.

Krasznahorkai huncut és pesszimista regényei, mint a kor tükrei, a hanyatlás jellegzetes zenéjét árasztják.

Ez a zene vadul bukkan fel legújabb jelentős művében, a Herscht 07769: Florian Herscht Bach - Novel (2021) címűben, amely egy látszólag békés, társadalmi zűrzavaroktól sem mentes kisváros realisztikus portréja a mai Németországban. A borzalom Johann Sebastian Bach fenséges zenei örökségének árnyékában bontakozik ki.

Krasznahorkai terjengős, epikus mondatai fokozatosan felemésztik a valóságot, fantáziává válnak, míg végül feltárul a szívükben megbúvó félelmetes sötétség.

Számos irodalmi jellegzetessége – a kísérteties monológok, az apokaliptikus meneküléskeresés, a teljes komorság légköre – egyértelműen posztmodern, de az összeomlás és a szétesés pompája, a tragédia és a zsákutca huncut játékossága mégis félreismerhetetlenné teszi őt.

Néha mindössze néhány oldalon egyszerre foglalkozik a végtelen gondolatával, a kultúra gyökerét jelentő félelemmel, az ateizmus gyávaságával és a mindenütt jelen lévő illúzióval.

„A világ nem más, mint egy esemény, egy őrület, milliárdnyi esemény őrülete” – mondja a professzor Wenckheim báró visszatérése című művében. „És semmi sem rögzített, semmi sem korlátozott, semmi sem megragadható, minden kicsúszik a kezünkből, ha az ember megpróbál kapaszkodni.” Majd József Attila egyik versét idézi: „Mint egy kivágott fahalom, / a világ magára halmozva fekszik.”

Íme a Paris Review irodalmi folyóirat Krasznahorkairól szóló 2019-es írásának konklúziója: „Minden tagadásban ott rejlik az igenlés. Krasznahorkai regénye lehet egy szakadék, de a szakadék alja ezernyi csillagtól csillog.”

Az, hogy két irodalmi Nobel-díjasunk van, valamint számos más jelölt, mint például Nádas Péter, Esterházy Péter, Szabó Magda és Márai Sándor, azt mutatja, hogy a magyar irodalom nagy tekintéllyel rendelkezik, messze túlmutatva lakosságának méretén (mindössze 9,5 millió fő) és nyelvén (a magyar egy nehéz, ritkán beszélt nyelv).

A magyar irodalmat gyakran tragikus történelmi korszakok, veszteségek és totalitárius rezsimek alatti élet jellemzi, erős érzelmi és ideológiai mélységet teremtve. A filozófia és az emberi természet feltárása számos kortárs magyar műben fejeződik ki, fő témái a szabadság, a sors, az elidegenedés és a létezés.

A nyelvi akadályok ellenére a nagyszerű magyar írókat nagyra értékelik kísérletező merészségükért, az összetett, egyedi szerkezetű és stílusú írásaikért, amelyek új kihívásokat és élményeket hoznak a nemzetközi olvasóknak.

Vissza a témához

HAI MINH

Forrás: https://tuoitre.vn/tac-gia-nobel-laszlo-krasznahorkai-vuc-tham-lap-lanh-anh-sao-20251010091338669.htm