Thu Bon - a történelem és a művészet szent forrása

Külföldi művészek festményei iPaden.

Történelmi jel

Az ősi hindu kultúrából származó Feng Shui-t tekintve, délen a szent Meru hegy szimbolikus képe jelenik meg a Templom-hegyen/Isten-hegyen, melynek ősi szanszkrit neve Mahaparvata/Nagy Hegy, macskafog alakú, de hasonló a Garuda madár csőrének képéhez. Északon a víz az Anya/Istennő imádati képe, amelyet a szent Gangesz/Ganga folyó szimbolizál. Ez a hegy/Atyaisten, Siva a folyó/Anyaistennővel, Párvatival.

A Thu Bon anyafolyón mindkét part ragyogó kulturális lenyomatokat hagyott maga után, mint például a My Son Világörökség része és a Hoi An ősi városa. A Thu folyó mindkét partján élő lakosok generációk óta élvezik a folyó előnyeit. A víz vízi termékeket, termékeny hordalékot, szállítást, forgalmat és kereskedelmet hoz létre a síkvidékeket és a hegyvidékeket összekötő „sóúton”.

Az anyafolyó emlékére, Bo Bo hercegnő, vagy Thu Bon úrhölgy érdemeinek és hősi halálának legendájával, Duy Xuyen, Dai Loc és Nong Son folyóparti falvak minden évben a második holdhónap 12. napján megtartották Thu Bon úrhölgy fesztiválját, amelyet a csámok Bo Bo néven ismernek. Bo Bo hercegnő történetét idézve a Nguyen-dinasztia udvara a „Thuc Hanh Bo Bo Phu Nhan Thuong Dang Than hercegnőm” címet adományozta neki.

Sokszor utaztam már felfelé a folyásirányban, hogy az ősi csám nép nyomaira bukkanjak e szent folyó partján. Először is meg kell említenem Albert Sallet francia etnológus cikkét.

Az 1923-ban a Bulletin des Amis du Vieux Hue (BAVH) című folyóiratban megjelent „A cham nyomok megőrzése az annami szokásokban és hiedelmekben Quang Namban ” című cikkben a Közép-Vietnamban dolgozó Albert Sallet ezt írta: „Egy feliratos sziklafal a Thu Bon folyó felső szakaszán csak apálykor látható. A Thach Bich sziklafal víz alatt áll (kb. 50 cm) a Thu Bon folyó jobb partján, Hon Kem - Da Dung közelében. A helyiek „Da Bua”-nak hívják, így augusztus 18-án tartják a szikla éves fesztiválját, és ezt a sztélét Thach Bich sztélének hívják.”

Cham szobrokat találtak a Thu Bon folyóban. Fotó: THUONG HY

Ezt a cham sztélét egy francia asszisztens, Edourd Huber, a Távol-keleti Francia Iskola professzora latinizálta és fordította franciára.

Fordítás tartalma: Éljen Champa dicsőséges királya, Champa királya. E föld Ura felajánlja ezt a Sivát. Tehát ezen a folyón található a Prithivindravarman-dinasztia történelmi jele, amely a Hoan Vuong-dinasztia kiindulópontját jelöli, a főváros Virapurában, Champa déli részén. A Simhapura-dinasztia, a főváros Tra Kieu a Thu Bon folyón a 4. században.

Ezen kívül van egy másik szobor is, amelyet a vietnamiak később a Phu Gia falu partján álló templomban, Que Phuocban (régi Nong Son) imádtak. A szobor története meglehetősen érdekes: 1989 körül meglátogattam egy barátomat pontosan azon a helyen, ahol ezt a szobrot imádták, aztán a szobor elveszett. Csak 2000-ben került vissza a szobor a falu vízpartjára, és a Que Son kerületi Kulturális, Sport- és Turisztikai Központ őrzi. A kutatók Visnu Naraya szobrának nevezik, egy homokkő dombormű, amely a folyó Természetvédelmi Istenéhez kapcsolódó vízhullám-motívumok részleteit ábrázolja.

Művészeti forrás

A szent Thu Bon folyó története beépült az emberek tudatába. A népi irodalom számára ez a folyó egy felfedezésre váró kincsesbánya. Az irodalmi és művészeti világ számára nehéz megszámolni, hány művet írtak már a Thu Bonról.

Mint Le Anh „Thu Bon oi!” című dala: „ Ki nevezte el a folyót a nevedről, az emlékeimbe bevésődött. Szülővárosom folyója olyan puha, mint a selyem, mindig hívom. Mindig Thu Bonnak hívom, mindig Thu Bonnak hívom ”... Vagy ahogy Vu Duc Sao Bien zenész a „Thu hat cho nguoi”-val, romantikus dalba foglalta szülővárosom folyóját: „ Melyik folyó vitte el örökre szerelmemet/ Melyik ősz hozott vissza, hogy meglátogasd a régi rakpartot/ A sárga daru repül, örökké repül, elhagyva az álomszerű eget/ Visszatérve a sim-dombra, végtelenül hiányzol ”...

Ami a festészetet illeti, megemlíthetjük Shiroku Chaya kereskedő „Giao Chi Quoc Thuong Do Hai Do” című akvarellfestményét (78 cm magas, 498 cm hosszú). A festmény egy japán kereskedőhajó útját ábrázolja Truong Ky kikötőjéből (Nagaszaki) Hoi An kikötőjébe, majd Dinh Chiembe, hogy ajándékokat mutassanak be és tiszteletüket fejezzék ki Nguyen istennek.

A múltban, amikor külföldi kereskedelmi hajók érkeztek Hoi Anba kereskedni, biztosan sok gyors rajz készült a nyüzsgő, virágzó folyóról, leírva a dokkoknál és a hajók alatt zajló jelenetet. Még később is számos hazai és külföldi művészek festménye ábrázolta a Thu Bon Hoai folyóágának tájait és tevékenységeit. A Thu folyó felső szakaszán pedig számos ellenálló művész, például Trieu Khac Le festménye látható, amelyek a csapatok folyóparton való állomásozásának napjait örökítették meg. A festmények ma a múzeum gyűjteményében találhatók.

2022-ben megrendezésre került a „Thu folyó lefolyása” című kiállítás, amelyen közel 100 festmény volt látható híres művészektől: Luu Cong Nhan, Bui Tien Tuan, Doan Hoang Lam, Bui Van Tuat, Le The Anh, Hung Ro, Nguy Dinh Ha, Thao Hien, Thu An, Nguyen Duc Huy. Ez egy jótékonysági galéria, amely festmények eladásából származó bevétellel segíti Quang Nam és Hue szegényeit.

Bui Tien Tuan művész szintén Quang fia, akinek az „Őszi folyó” című festménye Do papírra készült, fő színe a misztikummal teli kék. A cikk írója számos gyors vázlatot is készített a Thu Bon anyafolyó vízi útjairól és utairól... Számos történelmi változás révén ez a folyó Quang fontos kulturális forrásává vált.

Forrás: https://baoquangnam.vn/thu-bon-nguon-thieng-cua-lich-su-va-nghe-thuat-3150736.html