Védje meg az istállókat és az állatállományt a 13-as vihartól

Gia Lai Az északi tartományokban a közelmúltbeli viharok során bekövetkezett szörnyű állatállomány-veszteségek olyanok, mint egy vészharang a Gia Lai-i állattenyésztők számára a 13-as vihar előtt.

A 13-as számú vihar várhatóan közvetlenül érinti majd Gia Lai tartomány keleti régióját. A part menti települések aktiválták az 5-ös szintű viharválasz-forgatókönyvet. Az emberek nemcsak az emberi biztonságuk miatt aggódnak, hanem a háziállataik biztonsága miatt is.

A vihar előtt a kacsatenyésztők összeterelték a kacsáikat, hogy elkerüljék a károkat. Fotó: V.D.T.

A folyóparti lakosság gyakran kacsatenyésztésből él. A kacsák a legnagyobb vagyonuk, ezért a 13-as vihar előtt gyorsan egy helyre terelték őket, hogy elkerüljék a károkat.

Huynh Van Sau úr, a pártszövetség titkára és Kim Dong falu (Tuy Phuoc Dong község, Gia Lai tartomány) vezetője szerint a folyóparti vidék sajátosságai miatt a Kim Dong nép korábban 30 000-40 000 kacsát tenyésztett. Az idei viharos időszak előtt a károk elkerülése érdekében a kacsagazdálkodók csökkentették az állományaikat, és most már csak három-öt háztartásban tartanak körülbelül 5000-6000 kacsát.

„A 13-as vihar előtt a kacsatenyésztők már nem engedték ki a kacsáikat a mezőre, hanem egy helyre gyűjtötték őket. A kacsák a viharoktól és a szelektől félnek leginkább. Ha erős szél van, összebújnak. Nem számít, mekkora az árvíz, nem félnek, mert a kacsák vízi állatok” – mondta Mr. Sau.

A leginkább aggódó háztartások azok, amelyek állattenyésztéssel, például sertésekkel, tehenekkel és csirkékkel foglalkoznak. Le Xuan Dat úr (69 éves), aki 800 szuper tojásos csirkét nevel Phong Tan faluban (Tuy Phuoc község, Gia Lai), az elmúlt napokban gyermekeivel a csirkeólak tetejének megerősítésével volt elfoglalva, az ólak körül pedig ponyvával megakadályozták a vihar szeleinek bejutását.

„A csirkéket a kertem egy magaslatán nevelem, így ritkán árasztja el a víz. A tojásrakó tyúkólam többszintes, így ha nagy árvíz van, a földszinti tyúkólból átteszem a csirkéket az emeletibe, hogy elkerüljem a vizet” – mondta Mr. Dat.

Ami a Hoai An községben (Gia Lai) élő Doi Van Dan urat illeti, aki egy 200-250 tehenet tartó szarvasmarha-farmot tart, az esős évszak előtt fokozatosan eladta tehénállományát, és mára csak 80-90 tehene maradt. A Gia Lai keleti településeit a következő napokban érő 13-as számú vihar szélerősségével kapcsolatos információk miatt Dan úr nagyon aggódik, mert nem tudja, hová vigye a teheneit.

Dan úr tehénistállóját tömör fallal vették körül, de a fal teteje nyitva maradt a szellőzés érdekében. Dan úr most ponyvákkal fedi le az istálló feletti üres teret, hogy megakadályozza a szelet, mert a tehenek nagyon félnek a széltől. Ha erős vihar van, megijednek és ugrálnak, esetleg kimenekülve az istállóból. A tehénistálló hullámlemez tetejét Dan úr homokzsákokkal vagy vízzsákokkal támasztja alá, hogy megakadályozza a tető lefújását a viharban.

„Az idei esős évszak előtt 5000 tekercs szalmát halmoztam fel. Elvitték őket a házamhoz, és minden tekercset 20 000 VND-ért adtak el, így nem kellett aggódnom az etetésük miatt” – mondta Dan Cho úr.

Doi Van Dan úr tehénistállója Hoai Anban. Egy település falat épített, amelynek felső részét most ponyvával fedi be, hogy a szél ne fújjon be. Fotó: V.D.T.

A sertéstenyésztőket a 13-as vihar is aggasztja. Nguyen Van Binh úr Hoai An községben (Gia Lai) gyakran több mint 10 tenyészkocát és 100 sertést nevel. Idén a közelmúltbeli állományújratelepítés miatt Binh úr óljában csak 60 sertés van, köztük 11 tenyészkoca, a többiek különböző korú sertések, 20-30 kg-tól 50-60 kg-ig terjedő súlyban.

„A száraz évszakban a sertésólomat egy réteg hálóval veszem körül, hogy megakadályozzuk, hogy a legyek kívülről kórokozókat hordozzanak és megfertőzzék a sertéseimet. A hálót egy réteg vászonnal is lefedtem, hogy megakadályozzam az esővíz beáramlását és a sertések eláztatását” – mondta Nguyen Van Binh.

A Gia Lai Állattenyésztési és Állatorvosi Hivatala azt tanácsolja a gazdáknak, hogy az esős évszak előtt erősítsék meg az istállók tetejét, ellenőrizzék és javítsák meg a nem biztonságos szerkezeteket. Győződjenek meg arról, hogy az istálló padlója magas és jó vízelvezetésű. Készítsenek tervet az állatok szükség esetén magasabb helyre mozgatására. Készleteljenek fel száraz takarmányt, silózást az állatoknak és keveréktakarmányt a baromfinak.

Nguyễn Van Binh úr disznóólja Hoai Anban. A 13-as vihar idején az An települést a hálón kívül egy plusz vászonréteggel védték a szél ellen. Fotó: V.D.T.

A hatóságok azt is javasolják, hogy az állattenyésztők a vihar alatt és után összpontosítsanak arra, hogy tiszta takarmányt és vizet biztosítsanak állataik számára. A víz visszahúzódása után tisztítsák meg az etetőket és itatókat, ügyelve arra, hogy az állatállomány takarmánya és vize ne szennyeződjön. Ezzel egyidejűleg tisztítsák meg a csatornákat, seperjék és tisztítsák meg az istállókat és a környező területeket.

„Viharok után az állattenyésztőknek kétnaponta fertőtleníteniük és sterilizálniuk kell az istállókat és a környező környezetet mészporral vagy fertőtlenítőszerekkel. Vitaminokkal, ásványi anyagokkal és emésztőenzimekkel kell kiegészíteniük az állatok ellenálló képességének növelése érdekében; hideg napokon elegendő koncentrált takarmányt kell biztosítani a melegen tartásukhoz, és biológiai termékeket, például EMINA-t és EMUNIV-ot kell használni az állatok emésztőrendszerének erősítésére” – ajánlotta Huynh Ngoc Diep úr, a Gia Lai Állattenyésztési és Állatorvosi Tanszék vezetője.

Forrás: https://nongnghiepmoitruong.vn/bao-ve-chuong-trai-vat-nuoi-truoc-son-bao-so-13-d782408.html