Összekeverik a mai diákok „szleng” és „félig angol, félig vietnami” nyelvével

Ahelyett, hogy valakit „országnak” nevezne, ma sok diák szlenget használ, mint például a „regionális pontok”, a „hívjuk meg csoportunkat, hogy menjünk fel a hegyre”, vagy amikor „szokatlan gondolkodású” valakire utalnak, olyan szavakat, mint a „tén ten”.

A mai tinédzserek nyelve nemcsak sok szülőt és tanárt zavar össze, hanem a „félig angol, félig vietnami” keveredése a közösségi hálózatokból kialakult nyelvvel is sokszínű ökoszisztémát hoz létre, ami miatt sokan a Google-ben keresik meg, mit jelent ez a „szleng”, és honnan ered ez a trend.

Ho Si Minh-városban diákok beszélgetnek egymással egy vizsga után.

ILLUSZTRÁCIÓ: NGOC LONG

Különböző „szleng”, „egyedi” szavak

Nguyen Thai Hong Ngoc, a Phu Nhuan Középiskola (HCMC) diákja elmondta, hogy „szlenget”, „egyedi” szavakat használ, vagy angolul is beilleszt, amikor barátaival beszélget, főként a TikTokon ismert kifejezéseket, „nem túl gyakran”. Különösen gyakori ezeknek a kifejezéseknek a használata, amikor a diákok üzenetet küldenek egymásnak, vagy közösségi oldalakon posztolnak.

„A »tinédzserkód« írása vagy ezeknek a kifejezéseknek a használata segít abban, hogy a beszélgetéseink kevésbé komolyak legyenek, gyorsabban tudjunk üzenetet küldeni, és elkerüljük, hogy »nem illünk oda« a barátainkhoz képest” – osztotta meg ez a diáklány.

Ngoc egy példát hoz fel: ahelyett, hogy valakit „vidékinek” neveznél, olyan kifejezéseket fogsz használni, mint a „kompenzálja a regionális pontokat”, „hívd meg a csoportunkat, hogy menjünk fel a hegyre”, vagy ha valakire „szokatlan gondolkodású”-ra utalsz, olyan szavakat fogsz használni, mint a „menő”, „unalmas”... Ezenkívül a Ngochoz hasonló fiatalok az angol szavakat is szívesebben használják a vietnami helyett, különösen az olyan szavakat, mint a „deadline” (jelentése „határidő”), „chill”, „vibe”, „crush”, „feedback”, „dráma”...

Különösen akkor, ha megszólítjátok egymást, szólíthatjátok a kommunikációs személyt "Tho asszonynak" - ez a kifejezés a TikTokon található híres trendből ered.

Ho Anh Tuan, a Ho Si Minh-városi Nemzeti Egyetem Társadalomtudományi és Bölcsészettudományi Egyetemének hallgatója elmondta, hogy a fiatalok érzékenységük és a kommunikációs légkör megértésének képessége alapján fognak „tinédzserkód” vagy „szleng” szavakat használni. Tuan azt is hangsúlyozta, hogy sok angol kifejezést nem lehet teljesen lefordítani vietnamira, például a „slay” (menő), a „wellbeing” (biztonság, egészség) stb., ami arra kényszeríti a fiatalokat, hogy angolul kommunikáljanak a kommunikáció megkönnyítése érdekében.

A diákok ma sok új szóval és „szlenggel” kommunikálnak egymással.

ILLUSZTRÁCIÓ: NGOC LONG

Egy fiú diák szerint egyes kifejezéseket, mint például az LMBT (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű) kifejezéseket a fiatalok „átalakítják” „ Binh Thuan csirkefalatkává”, hogy humorosabb és szelídebb hangvételt fejezzenek ki.

A szülők zavarban voltak és pánikba estek, amikor meghallották, hogy a gyerekeik beszélnek.

Egy Hoang nevű szülő, akinek a gyermeke általános iskolás és Ho Si Minh-város Xom Chieu kerületében él, elmondta, hogy néha pánikba esik, amikor a gyermeke mesét mesél. Például, ha meglepetését akarja kifejezni egy osztálytársa által elmesélt történet miatt, a gyermeke azt mondja, hogy a diákok azt fogják mondani: "Komolyan beszél, Tho asszony?", annak ellenére, hogy az osztályban senkit sem hívnak Thónak.

És amikor valami váratlan dolgot fejez ki, például egy nap anya/apa meglepő ételt főz, vagy túl sósat, vagy túl ízetlent, a gyerek azt fogja mondani: "Jaj, istenem, istenem, mi az a szint, ki az, aki ítélkezik?" Vagy ha lát valakit, aki jól tanul, gyönyörű, jól beszél angolul, azt fogja mondani: "Ez a lány annyira menő". Ha valakit azért dicsér, mert ilyen okos, azt fogja mondani: "Zhuge Liang vesztese csak a legyezőjében"...

Mindenféle nyelven, félig angolul, félig vietnamiul

Nguyen Tan Tai, a Van Hien Egyetem (HCMC) negyedéves hallgatója elmondta, hogy manapság nagyon népszerű, hogy a fiatalok a tinédzserek nyelvén, a „teencode”-on keresztül üzenetet váltanak. Ennek bizonyítására Tan Tai bemutatott egy sor „teencode”-ot. Ezekben sok angol szót használnak ahelyett, hogy vietnamira fordítanák, vagy egy félig angol, félig vietnami szóvá alakítanák őket. Például az „xem” helyett a „seen” szót használják, a „goi” helyett a „call” szót, a dalszöveg helyett pedig a „cho xin dalszöveg”-et; a „wall”-t, a „tcn”-t „személyes oldal”-nak, a „cap mh”-t pedig „képernyőkép”-nek...

Emellett a mai fiatalok nyelve egy sor rövidítésből áll, amelyeket a fiatalok gyakran használnak egymásnak üzenetküldéskor. Ilyen például a "j" jelentése "mi"; a "jz" jelentése "mi az"; a "đljz" jelentése "mit csinálsz"; az "ns" jelentése "beszélni"; a "chs" jelentése "játszani"; az "snzz" jelentése "boldog születésnapot"; az "nx" jelentése "több"; a "cx" jelentése "szintén"; a "dk" jelentése "jó"; a "thik" jelentése "tetszik"; a "mik" jelentése "én"; a "nek" jelentése "ez"; a "dth" jelentése "aranyos"; a "btvv" jelentése "jó estét", az "ik" jelentése "menni", a "hok" jelentése "nem", a "ni" jelentése "barát", a "che" jelentése "nővér"...

Általános iskolás diákok egy vietnami órán. A vietnami nyelv tisztaságának megőrzése nemcsak az iskola, hanem a család és a társadalom felelőssége is.

FOTÓ: THUY HANG

Tan Tai számos olyan „szlengszót” is említett, amelyeket a diákok szintén átalakítottak, ami miatt a 6X, 7X, sőt a 8X és 9X generációk számos szülője összezavarodott és semmit sem értett, és online kellett keresniük a Z generációs vagy az Alpha generációs szótárat. Például a „gạo bộp chua?” azt jelenti, hogy megkérdezel valakit, hogy „evett már rizst?”, a „lẻmon” jelentése „chánh”, a „bùn” jelentése „buồn”, a „mí nì” jelentése „mondta”. Vagy egészen furcsa kifejezések is vannak, mint például a „là kha lời Khởi”, ami az „lã loi” megfelelője, a „rạn venom” (például „con kia ra doc”), ami „con kia ra doc”-ot jelent, ami „con kia scheshing and ravaszságot” jelent. A „phanh cyclo” kifejezés a „hon” szónak felel meg, az xu cà na = „xui”, vagy „qua tao longan long” pedig az „azonnali megtorlás” idiómának felel meg...

Az utóbbi időben számos más módja van a szavak használatának, amelyek népszerűek a közösségi hálózatokon, majd a való életben is elterjedtek. Például a „Môi troi minh dich lên nui” azt jelenti, hogy valaki valami nagyon „rusztikusat” tett; vagy a „hey, hey nha” azt jelenti, hogy emlékeztetni akar valakit valamire, amit nem kellene, a „đụ quao” pedig valami nagyon csodálatosat, meglepőt jelent...

Forrás: https://thanhnien.vn/boi-roi-voi-tieng-long-ngon-ngu-nua-anh-nua-viet-cua-hoc-sinh-ngay-nay-185251104125453375.htm