A „Szellemsírásás” című film heves reakciókat váltott ki a kínai közönségből

Az incidens 2024. március 8-án kezdődött, amikor az Exhuma: Tomb Raider (eredeti cím: Exhuma ) hivatalosan is megjelent több országban. A kínai piacon még nem volt megjelenési dátum a filmnek. A film eddig 65 millió USD-t, csak Vietnámban pedig 74 milliárd VND-t keresett a március 15-i megjelenése óta.

Néhány kínai netező gyorsan kifejezte csalódottságát az Exhuma című koreai filmmel kapcsolatban, mondván, hogy a filmben a koreai színészek arcára kínai karaktereket rajzolni nem helyénvaló és gúnyt űz velük, annak ellenére, hogy az Exhuma akkoriban meghaladta a 7 millió nézőt Koreában.

Jelenet az Exhuma című filmből

Egy kínai felhasználó bejegyzése az X közösségi oldalon (ami nemrégiben megváltoztatta a Twitter nevét) több mint 6 millió megtekintést kapott, miután nem értett egyet az Exhuma című film egyik jelenetével, ami a koreai filmes azon döntésével függött össze, hogy a sámán karakter arcán kínai karaktereket jelenít meg, ami az elnyomás ősi formája.

Ez a személy azzal érvelt, hogy a kínai kultúrában az arcra vésett írás vagy karakterek tiszteletlenségnek, sőt megalázónak számít, ami eredetileg a bűnözőknek vagy az ókori száműzetésben élő bűnözőknek volt fenntartva. Számos kínai netező is hozzászólt, kritizálva a film kínai kultúraábrázolását, mondván, hogy a koreai szavak kínaira fordítása értelmetlen szimbólumokat eredményezne.

Ez azért van, mert amellett, hogy az Exhuma című film szereplője kínai karaktereket rajzol az arcára sámánként gyakorolva magát, a tömegközönség - az Exhuma című film keményvonalas rajongói Koreában - szintén "trenddé" tették a karakterek rajzolását ebben a filmben, akárcsak a "sámánok", akik kínai karaktereket rajzolnak az arcukra, hogy elűzzék a gonosz erőket.

Egy kínai felhasználó feltöltött egy ilyen portrékból álló gyűjteményt, melyeket kínai írásjelekkel töltöttek meg az X-re, és egy eredetileg angolul írt, majd koreaira lefordított bejegyzésben bírálta a gyakorlatot. „Nevetséges, hogy a koreaiak kínai írásjeleket írnak az arcukra, amelyeknek még a jelentését sem ismerik.”

A bejegyzés koreai változata több mint 6,3 millió megtekintést és 71 000 újraküldést kapott.

Kínai netezők többször is támadták a koreai Kbiz-t.

Ez nem az első alkalom, hogy kínai netezők kritizálják a koreai filmek és koreai művészek tartalmát.

2022 októberében, amikor a koreai lányegyüttes, az IVE fiatal énekesnője, Jang Won-young (született 2004-ben) főnix hajtűt viselt a párizsi divathéten , néhány kínai netező azt állította, hogy az énekesnő ellopta a kínai kultúrát, amikor a Vogue Korea által kiadott vlogban megvillantotta magát, mondván: „Ezt a hajtűt azért viseltem, hogy bemutassam a koreai kultúra megjelenését Párizsban.”

Lee Do-hyun színész sámánként, koreai hanja karakterekkel az arcán az Exhuma című film plakátján.

A kínai média azt állítja, hogy a főnix és a sárkány kizárólag Kína hagyományos alakjai és szimbólumai.

Számos koreai tévésorozat tartalma ellen a kínai nézők is tiltakoztak. Az Anna című koreai előfizetéses videóstreaming szolgáltatást, melynek főszereplője Bae Suzy énekesnő és színésznő, a kínai netezők hevesen bírálták Kína legnagyobb közösségi oldalán, a Weibón, miután 2022 közepén mindössze két epizód került adásba, amiért az országot hamisított árukra szakosodott helyként ábrázolta.

Dél-Korea reagál

A koreai netezők, miután meglátták a kínai netezők X-network-ön közzétett bejegyzéseit, gyorsan reagáltak: „ Az Exhuma egy koreai film. Önök oktatnak minket, miután illegálisan megnéztük a filmet, miközben még nem mutatták be az országukban.”

A koreai értelmiségiek is csatlakoztak a kínai netezőkhöz intézett vitához ebben a kérdésben. Seo Kyungduk professzor, a Sungshin Női Egyetem munkatársa elmondta: „Az építő jellegű kritika jó, de azt tanácsolom a kínai közönségnek, hogy mostantól ne nézzenek illegálisan koreai filmeket.” Seo Kyungduk megjegyezte: „Az Exhuma című film jelenleg nem került hivatalosan a kínai piacra.”

Seo Kyung-deok professzor az online kritikákra reagálva elismerte a koreai drámák és filmek növekvő globális elismertségét, azzal érvelve, hogy "ez a megnövekedett láthatóság azzal a kockázattal járhat, hogy az eredeti tartalmat különböző kulturális perspektívákból, negatív attitűdök és túlreagálások révén félreértelmezik".

Seo Kyung-deok professzor továbbá hangsúlyozta a nyílt kommunikáció és a kultúrák közötti csere fontosságát. Azt javasolta, hogy a kínai felhasználók konstruktív párbeszédbe való bevonása elősegítheti a jobb megértést, ahelyett, hogy nem hivatalos eszközökhöz folyamodnánk a koreai tartalmak fogyasztásához. Rámutatott olyan esetekre, amikor olyan népszerű koreai drámák, mint a The Glory , a Squid Game és az Extraordinary Attorney Woo, bizonyos régiókban kihívásokkal szembesültek a jogosulatlan hozzáférés és az illegális terjesztési módszerek miatt.

Kim Go-eun színésznő női sámánként, arcán koreai hanja karakterekkel az Exhuma című film egyik jelenetében.

Válaszában olyan problémákra világított rá, mint a szellemi tulajdon jogosulatlan felhasználása és a szerzői jogok megsértése, majd Seo Kyung-deok professzor hangsúlyozta a szellemi tulajdonjogok és a kulturális tartalmak tiszteletben tartásának fontosságát, és a külföldi médiával való interakció és a fogyasztás legális módjai felé való elmozdulást szorgalmazta.

Az igazság a kínai karakterek mögött a bűvész arcán az Exhuma című filmben

Visszatérve a két koreai mágus (akit Lee Do-hyun színész és Kim Go-eun színésznő alakít) arcára festett és testükre tetovált kínai karakterek történetéhez az Exhuma című filmben, részletek következnek a Gyémánt szútrából, amelyet Max Müller indológus röviden Gyémánt szútrának nevez. Ez a mahájána buddhizmus egyik fontos szútrája, amely nemcsak Kínában, hanem Kelet-Ázsiában is széles körben elterjedt.

Másrészről az Exhuma történetben megjelenő karakterek hanja nyelven íródnak, más néven hancha, ami egy kínai írásjel, és ma is gyakran használják a koreai írásban. A hanját Gojoseon, az első koreai királyság kora óta használják (a Gojoseont a legendás koreai király, Dangun Wanggom alapította Kr. e. 2333-ban). A hanja soha nem esett át nagyobb reformokon, és szorosan kapcsolódik a hagyományos japán és a hagyományos kínai karakterekhez, bár bizonyos karakterek vonalvezetési sorrendje kissé eltér. Csak kis számú hanja karaktert módosítottak vagy fejlesztettek ki kizárólag a koreai nyelvben, míg a többi megegyezik a hagyományos kínai karakterekkel.

Ezzel szemben számos, Kínában, Malajziában és Szingapúrban jelenleg használt kínai írásjel egyszerűsödött, és kevesebb vonást tartalmaz, mint a hanja megfelelői. A hanját egykor koreai szavak írására használták, de a 20. századra a koreaiak már csak kínai-koreai szavak írására használták a hanját, míg az anyanyelvi szókincset és más nyelvekből származó kölcsönszavakat hangulban írták. A 21. századra már a kínai-koreai szavakat is gyakran hangulban írják, néha a megfelelő kínai írásjelet is melléjük írják, hogy elkerüljék a félreértéseket, ha vannak más, ugyanolyan helyesírású karakterek vagy szavak.

A Koreai Nyelv Nemzeti Intézete (NIKL) által kiadott Standard Koreai Nyelvszótár szerint a koreai szavak körülbelül fele kínai-koreai eredetű, főként tudományos területeken (tudomány, politika és társadalom). Amint látható, az Exhuma című filmben használt hanja karakterek nem eredendően ismeretlenek vagy önkényesen „rajzoltak” ki őket a koreai filmesek anélkül, hogy megértenék, ahogy azt a kínai netezők cáfolják.

Forráslink: https://thanhnien.vn/phim-kinh-di-exhuma-quat-mo-trung-ma-bi-khan-gia-trung-quoc-phan-ung-du-doi-185240317101433143.htm