Hozzáférés a standard Gia Dinh térképhez több mint 200 évnyi vándorlás után

A Tran Van Hoc által 1815-ben összeállított „Gia Dinh tartomány” térkép (TVH térkép) nagyon jól ismert. Azonban a mai napig forgalomban lévő másolatok hiányos változatok voltak egészen a közelmúltig. Az ezen a verzión szereplő térképeken rögzített Han Nom helynevek legfeljebb 32 helyet tartalmaznak, és sok hibát. Néhány évvel ezelőtt szerencsére a Ho Si Minh-város Múzeuma magánforrásokból gyűjtött egy azonos nevű térképet, amelynek tartalma messze meghaladja az ismert változatokét. Úgy vélem, hogy ez a térkép kilenctizede a Tran Van Hoc által készített Gia Dinh térképnek, esetleg az eredetinek, így a tudományos közösség a jövőbeli kutatásokban standardként használhatja.

Mielőtt megjelent a Ho Si Minh-város Múzeumának térképe, Gia Dinh tartomány térképének alapvetően több változata volt, az alábbiak szerint:

Bár nem jelent meg korán, széles körben népszerűvé vált a vietnami helynevek vegyes térképeként, amely a Ho Si Minh- város kulturális földrajza, 1. kötet - Történelem (1987, 229. o.) című kiadványban jelent meg.

Ideiglenesen 1987-es Vegyes Térképnek nevezzük, mivel a rajta rögzített helynevek nem az eredeti TVH térképről lettek lefordítva han nom nyelvre, hanem Truong Vinh Ky-ból és sok más forrásból gyűjtötték össze, sok olyan közigazgatási helynévvel, amelyek nem következetesek. Az 1987-es Vegyes Térkép ezért csak a Minh Mang-kori Saigon területén található helynevekkel és helyszínekkel kapcsolatos általános információk megértésében segíthet, de nem képviseli Tran Van Hoc nézőpontját, és nem lehet megbízható referenciaforrás Saigon 1815-ös kontextusáról, ezért nehéz idézni, ha mélyebben beleássuk magunkat a térképészet területébe.

A kutatás korai szakaszában Louis Malleret esetét idézhetjük, Elements d'une Monographie des anciennes fortifications et Citadelles de Saigon (Bulletin de la Societe des Etudes Indochinoises, 4. sz., 1935.10-11.) című művein keresztül; és Les Anciennes Fortifications et Citadelles de Saigon (1674-1859) (Az ősi citadellák és erődítmények Saigonban 1674-1859, Nguyen Van Cua Publishing House, Saigon, 1936).

L. Malleret „Gia Dinh tartomány” térképe (1935 és 1936). Fotó: PHQ Documents

Ez a térkép Han-Nom helységneveket tartalmaz, han betűkkel írt bélyegző nélkül, így nem világos, hogy a rajzolás időpontjára vonatkozó francia megjegyzések hol szerepelnek. A térkép helyesen rögzíti a szerző nevét, Tran Van Hoc-ot, a rajzolás időpontja pedig 1815. december 4., Gia Long 14. A megjegyzések nem rögzítik a térkép méretét. Ez egy másolt térkép (ideiglenes nevén 1. verzió), a keleti rész (Saigon folyó és a folyó keleti partja) ki van vágva; számos hely és helyszín északon (Ba Da Loc síremlék, Due Tong síremlék, Hanh Thong község, Ben Cat piac...) és nyugaton (Binh Hung halom, Rach Lao) nincs feljegyezve, ez az összes verzióra jellemző. Amellett, hogy a térkép kivágása miatt elveszett, a fennmaradó részből is sok hiányzik, mindössze 32 hely maradt meg (a Ho Si Minh-városi Múzeum verziójához képest 1/3). A Nom helységnevek is hibásan vannak leírva, és sok hely hiányzik. Például a Go Bau Tron és a Go Tan Dinh helyneveknél a Go (ࡍ?) szó helytelenül van leírva (a Tho gyökszó helytelenül a Ngoc gyökszóval van helyettesítve, sok változatban ugyanaz a hiba szerepel). A "Truong Sung" helyszín mindkét oldalán hiányzik 2 helyszín "Mo gun dai ágyú" és "Mo ágyúmozsár" megjegyzésekkel (nem minden változat mutatja és említi ezt a 2 helyszínt), ez a hiányosság nagyban befolyásolja a védelmi vagy kiképző csatatér leírásának szisztematikusságát, amelyet Tran Van Hoc jegyzett fel. A Rach Bang és a Ca Tre állomás minden változaton csak szimbólumokat ábrázol név nélkül. Ezek a hiányosságok a térképes változatokon minden bizonnyal nagymértékben korlátozzák Malleret munkájának elemzését.

1962-ben Thai Van Kiem tudós kiadta az „Interpretation d'une carte ancienne de Saigon” című monográfiáját a Bulletin de la Societe des Etudes Indochinoises (ns, 37, no. 4, 1962) című folyóiratban. Ez a változat, amelyet egyelőre 2. változatnak neveznek, 27,3 x 38 cm méretű, és szintén egy hiányos másolat, hasonlóan a Malleret-változathoz.

Gia Dinh térkép 1815-ből, Thai Van Kiem kutatásai alapján. Fotó: PhQ dokumentumok

Probléma van azzal, hogy az illusztrált térképen összesen 33 helységnév szerepel (beleértve a „Gia Dinh tartomány” címet is), de a mellékelt lista 36 helynevet rögzít (a Rach Ben Chua, Rach Ben Chieu és Rach Ban települések nem rendelkeznek Nom névvel a térképen). Az illusztrált térkép és az összehasonlított helységnevek táblázata közötti eltérés a források felhasználását is kérdésessé teszi Thai Van Kiem ​​kutatásában. Az összehasonlító táblázatban néhány helynév is található helységnévben, amelyek tipográfiája vagy kiejtése hibás, például a „Nga tat Mu Chieu” (azaz Ba Chieu), amelyet tévesen „Nga tat Mu Tri”-nek neveznek, mivel a Chieu (沼) és a Tri (治) szavak hasonló alakúak, így tévesen ismerik fel őket.

Tudományosabb értelemben Whitmore a History of Cartography (1994) című könyvében képeket idéz és elemzi Gia Dinh tartomány térképét (The History of Cartography, 2. kötet, 2. könyv, 12. fejezet: Cartography in Vietnam. The University of Chicago Press, Chicago & London, 1994).

Gia Dinh Whitmore térképe, 502. oldal, részlet a térképészet történetéből - 2. kötet, 2. könyv, 12. fejezet. Fotó: PhQ dokumentumok

Whitmore felfigyel a Thai Van Kiem térképére (ideiglenes nevén 2bis verzió). A térképészet szempontjából Whitmore felismerte, hogy a TVH térkép a felfogás és a technika változását jelzi. Azt olvasta rajta, hogy „A fő- és mellékutak és sáncok nagyon pontosnak tűnnek, az épületeket és tavakat pedig szintvonalak jelzik”.

Ez az értékelés intuíción alapult, Whitmore észrevette az utak hosszának általános ésszerűségét, vagy a geometriai szimbólumok használatát a házak és utcák ábrázolására (ellentétben a korábbi térképekkel, amelyek gyakran hagyományos és piktogramos szimbólumokat használtak). Ha Whitmore a helyes szabványos változatot vizsgálta volna meg, még jobban értékelte volna a TVH térképet, amely talán az első vietnami térkép volt, amely a nyugati térképészeti szabványok szerinti méretarányt alkalmazott. Röviden, a fenti, 1935 és 1994 között a kutatásokban használt változatok mind hiányos változatok voltak, amelyeket széles körben terjesztettek.

A térkép jelenleg a Ho Si Minh-város Múzeumában található. A címe a „Gia Dinh tartomány”, a felirat pedig a következő: „Gia Dinh tartomány, Gia Long 14. év, 12. hónap, első 4. nap, Chanh Giam Thanh tisztelettel elkészíti és megrajzolja a térképet. Gia Long 14. évének (1815) 12. hónapjának 4. napján”. Az akadémiai világban eddig terjedő változatok közül csak ez a változat rendelkezik különleges felirattal, az elkészítési idővel és a szerző nevével. A térkép mérete 50 x 31,5 cm, északról délre halad, han-nom betűkkel írt helységnevekkel, papíron. Úgy vélik, hogy ez az eredeti.

Lehetséges, hogy a "Gia Dinh tartomány" három szót a történeti hivatal munkatársai adták hozzá 1832 után, amikor Gia Dinh tartományt megalapították. Érdemes megjegyezni, hogy ezen a szabványos változaton a cím és a bélyegző 180 fokkal fordítva van írva a helységnévrendszerhez képest, ami azt jelenti, hogy a helységnév elolvasásához a térképet fejjel lefelé kell fordítani. Egy másik ok, amiért Tran Van Hoc nem írhatta fel a "Gia Dinh város" vagy a "Gia Dinh tartomány" három szót a térképre, az az, hogy akkoriban a "nyugati oktatást" követte, és minden bizonnyal értette a térképen látható területet. Ezzel a hatókörrel ma nagyjából "Gia Dinh város és környékének térképeként" értelmezhető, de nem lehet Gia Dinh teljes tartományának vagy városának térképe. A TVH térkép több mint 80 helynevet és helyszínt tartalmaz, rengeteg információval kiegészítve, ami sok hasznos adatot szolgáltathat a kutatásokhoz számos területen. Személy szerint nagyon meglepődtem, mert korábban azt hittem, hogy JL Taberd volt az első, aki feljegyezte Holăng (Lang Cha Ca) helyét, de most már tudom, hogy Tran Van Hoc egyértelműen berajzolta a mauzóleum területét, és feljegyezte a "Thieu pho quan lang"-ot, mellette pedig a Due Tong (Cuu Thuong Hoang lang) nagyobb mauzóleuma található, Hanh Thong község északi részén (a térkép csak a "Hanh Thong"-ot jelöli). Egy másik példa: Korábban, amikor az észak-déli útvonalat kutattam, számos forrást konzultáltam a Binh Quoi úttal kapcsolatban, most pedig látom, hogy ez a térkép világosan berajzolja az utat, és 3 hely mindegyikét feltünteti: "Do Dong Chay", "Rach Dong Chay" és "Dong Chay Quan". Vagy nagyon érdekes a "Nga Tat Lo Giay" név, egy teljesen elveszett csatornanév, amelyet semmilyen földnyilvántartásban vagy történelmi feljegyzésben nem említenek, és amely a Ben Cat - Vam Thuat folyó Bang Ky hídon átfolyó szakaszának felel meg. Ebből arra lehet következtetni, hogy 200 évvel ezelőtt ezen a helyen egy híres papírgyártó falu állt, amely a csatorna helynevévé vált. A városi területek kialakulásának történetét illetően ez a térkép feljegyzi a "Thu Thiem piac" nevét közvetlenül a Saigon folyó keleti partján (a Ton Duc Thang utca sarkával szemben), ez a piac két kis csatorna között található, geometriai szimbólumokkal, amelyek a déli nagy folyópart mentén számos lakóövezetet jelképeznek; és a Ben Cat piac (ma a Nguyen Thai Son utca vége felé, a Mieu Noi komp közelében), szimmetrikus sorházak szimbólumaival, amelyek egymást követően és a csatorna mindkét oldalán szétszórva helyezkednek el.

A TVH térképén a földrajz, a környezet és a táj nagyon élénk, a Saigon folyó teljes ábrázolásával, amely Gia Dinh fellegvár keleti részét öleli fel. Amikor Tran Van Hoc rajzolta a térképet, a Dong Chay komp (Binh Quoi) túloldalán helyezkedett el Bien Hoa város területe. Gia Dinh város központi területének közigazgatási és katonai vonatkozásainak átfogó leírása nem nélkülözhette a közlekedési elemet, azaz az északra vezető főutat, így a Saigon folyó és a Thanh Da-félsziget elválaszthatatlan részét képezte. Furcsa módon a verziók kihagyták ezt a helyet. Ezzel a kivágással, viccesen szólva, a verzió készítői csak egy darab papírt akartak megspórolni, és eltorzították a Tran Van Hoc nagyon is teljes körű általánosítását. Bárki, aki már átnézett számos, a francia felderítő és katonaság által a Gia Dinh-fellegvár kémkedésének és támadásának időszakában (1858-1861) készített térképet, látni fogja, hogy földrajzi helyzetét tekintve sok általuk rajzolt térkép a TVH térképén alapult, az egyetlen különbség a katonai helyszínekre vonatkozó számos részlet hozzáadása, valamint számos természeti elem és gazdasági formákat bemutató objektum elhagyása. Katonai célokból, amelyek szorosan kapcsolódnak a közlekedéshez, a francia hadsereg által leírt Gia Dinh térképek mindig teljes egészében ábrázolják a Thanh Da-félszigetet átölelő folyót a Bien Hoa felé vezető úttal. Ezen a szabványos TVH térképen tisztán láthatjuk a gyönyörű városok kialakulásának történetében az egyik legfontosabb térkép maradványait, annak új dolgokra való alkalmazását és kihasználását, valamint az elmúlt 200 év kutatásaiban elkövetett hiányosságok vagy hibák kijavítását.

(*) A szerző szeretné megköszönni Dr. Luong Chanh Tongnak, Dr. Nguyen Thi Haunak és a Ho Si Minh-városi Múzeumnak, hogy megosztották a cikk megírásához szükséges TVH térkép kiváló minőségű másolatát.

Tartalom: PHAM HOANG QUAN

Design: VO TAN