Tō Lam főtitkára beszédet mond. Fotó: Thong Nhat/TTXVN
Kedves vietnami és külföldi tudósok és tudósok!
Hölgyeim és Uraim, a találkozón részt vevő küldöttek.
Először is, Vietnam pártja, állama és népe nevében tiszteletteljes üdvözletemet, őszinte köszönetemet és mély barátságomat fejezem ki mindannyiótoknak. A vietnami és nemzetközi tudósok és tudósok nagyszámú jelenléte a "Vietnam: Fenntartható fejlődés az új korszakban" témájú hetedik nemzetközi vietnami tanulmányi konferencián valami nagyon fontosat mutat: Vietnam nemcsak a kutatás tárgya, hanem a vietnami tanulmányok tudósainak intellektuális partnerévé is vált. Hat konferenciát tartottunk Vietnam országáról és népéről, és hiszem, hogy a jövőben is ezt fogjuk tenni, mert Vietnam mindig is a tudományos inspiráció egyik kimeríthetetlen forrása volt az Önök számára.
Kedves vietnami tudósok, hölgyeim és uraim!
Vietnam területét és lakosságát tekintve nem nagy ország számos világhatalomhoz képest, de egy olyan ország, amelynek évezredeken átívelő történelme van a folyamatos nemzetformálódás, építkezés, védelem és fejlődés terén. Ez a történelem egy nagyon különleges identitást teremtett: rendíthetetlen szellemet az inváziók, viharok és szélviharok közepette; egy intelligenciát, amely alkalmazkodik, tanul és ötvözi a hagyományos erőt az új ismeretekkel; egy akaratot, amely hiszi, hogy "nincs semmi értékesebb a függetlenségnél és a szabadságnál"; és a vágyat egy igazságos, együttérző és emberközpontú társadalom felépítésére.
A nemzetépítés és -védelem dinasztiái során a vietnami nép egy régóta fennálló civilizációt hozott létre, amely a nép akaratában gyökerezik, az erkölcsön és az igazságosságon alapul, és amelynek éltető elemei a függetlenség és az önellátás. Vietnamról beszélni annyit tesz, mint kultúráról beszélni – egy olyan kultúráról, amely nemcsak szellemi és művészeti örökség, hanem a fennmaradás belső képessége is. A vietnami kultúra a nemzeti identitás kikristályosodása és az emberiséggel való kölcsönhatása; a társadalom szellemi alapja, a „puha hatalom” és a nemzet „fejlődési identitása”.
A vietnami kultúra egy olyan kultúra, amely mindig mozgásban van, mindig megújul, mindig nyitott arra, hogy a legjobbat befogadja kívülről, miközben megőrzi alapvető értékeit. Ez az életerő segített nemzetünknek legyőzni a háborút, újjászületni a pusztulásból, és egyre magabiztosabban belépni a fejlődés új korszakába.
Hölgyeim és uraim,
Nemzetünk számára kulcsfontosságú történelmi mérföldkő volt a Vietnami Kommunista Párt 1930-as megalapítása. Azóta az elmúlt 95 év alapvetően megváltoztatta nemzetünk sorsát. A párt vezetésével a vietnami nép elérte a függetlenséget, a nemzeti újraegyesítést, véget vetett az elhúzódó külföldi uralomnak és háborúnak, és ami a legfontosabb, megnyitotta a szocialista orientációjú fejlődés útját – egy olyan utat, amely az embert helyezi a fejlődés középpontjába.
Nagyra értékeljük a békét. Ezt szeretném határozottan hangsúlyozni. A béke, a függetlenség, a szuverenitás és a területi integritás megváltoztathatatlan alapelvek. Vietnam azonban mindig is kitartóan békés eszközökkel oldotta meg a problémákat, a nemzetközi jog, a kölcsönös tisztelet, az egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján. Mélyen megértjük, hogy a béke nem jön magától, hanem küzdelem útján kell elérni. A béke csak akkor fenntartható, ha méltányos, befogadó és fenntartható fejlődéssel párosul.
Negyven évvel ezelőtt, 1986-ban kezdtük el a Doi Moi (Megújítás) folyamatát. A Doi Moi nem csupán gazdasági kiigazításokról szólt. A Doi Moi egy stratégiai döntés volt, egy innovatív gondolkodáson, intézményi reformon és vezetési módszereken alapuló fejlesztési választás, amely párosult a nyitottsággal, az integrációval és a régió és a világ politikai, gazdasági és kulturális életében való proaktív, széleskörű részvétellel. A Doi Moi ugrást hozott a fejlődésben, Vietnamot a háború által súlyosan sújtott szegény országból dinamikus gazdasággá alakítva, amely mélyen integrálódott és aktívan részt vesz a regionális és globális értékláncokban.
Vietnam ma számos országgal áll stratégiai és átfogó partnerségben; a nemzetközi közösség aktív és felelősségteljes tagja; számos új generációs szabadkereskedelmi megállapodásban vesz részt; és hozzájárul olyan globális kérdésekhez, mint az élelmezésbiztonság, az éghajlatváltozás, a zöld átállás, a digitális transzformáció és a fejlődési egyenlőtlenségek csökkentése. A nemzetközi integrációban azzal a mottóval veszünk részt, hogy a nemzetközi közösséggel együttműködve egy olyan világrendet építsünk, amely a jogállamiságon, a méltányosságon, a befogadáson és minden nemzet – kicsi vagy nagy – jogos érdekeinek tiszteletben tartásán alapul.
Hölgyeim és uraim,
A konferencia témája, „Vietnam: Fenntartható fejlődés az új korszakban”, kulcsfontosságú kérdéseket vet fel számunkra ebben a pillanatban: Hogyan tudjuk gyorsan fejleszteni az országot a politikai és társadalmi stabilitás megőrzése mellett? Hogyan érhetünk el gazdasági növekedést a társadalmi igazságosság feláldozása nélkül? Hogyan modernizálhatjuk az országot anélkül, hogy károsítanánk a vietnami nép ökológiai környezetét, kulturális és etikai értékeit? Hogyan tudunk „beilleszkedni asszimiláció nélkül” a globális politikai tájképbe, a nemzetközi gazdaságba és az emberi civilizációba, hogy a szocialista Vietnam vállvetve állhasson a világ vezető hatalmaival?
Számunkra a gyors és fenntartható fejlődés egységes egész. A növekedés csak akkor értelmes, ha minden állampolgár igazságos, biztonságos és humánus módon részesül belőle; ha az emberek valós életminősége javul; ha senki sem marad le; és ha a jövő generációinak jövőjét nem áldozzák fel a mai generáció közvetlen érdekeinek kielégítése érdekében. Ezért a három szorosan összefüggő pilléren alapuló fejlődést szorgalmazzuk.
Először is, a nemzeti intézményeket, politikákat és kormányzást a stratégiai autonómia, a modernitás, az átláthatóság, az integritás, a hatékonyság és a hatásosság felé kell fejlesztenünk. Szocialista jogállamot kell építenünk, amely a nép, a nép által és a népért működik – egy olyan államot, amely elősegíti a fejlődést és biztosítja a társadalmi igazságosságot, miközben határozottan küzd a korrupció, a negatív gyakorlatok és az önös érdekek ellen. Ez a fő politikai fókuszunk.
Másodszor, átfogóan kell fejlesztenünk a vietnami népet. Az oktatás, az egészségügy, a tudomány és a technológia, az innováció és a kultúra alapvető elemeknek és a fejlődés közvetlen erőforrásainak tekinthető. Azt állítom, hogy Vietnam legértékesebb erőforrása nem az ásványkincsei vagy a geostratégiai elhelyezkedése, hanem a mai 106 millió lakosa – akik szorgalmasak, kreatívak, hazafiasak, közösségi szelleműek, tanulni vágyóak és képesek leküzdeni a nehézségeket. Ha nem szabadítjuk fel és maximalizáljuk minden egyes vietnami ember intellektuális, erkölcsi, személyes és társadalmilag felelősségteljes erejét, nehéz lesz elérnünk céljainkat.
Harmadszor, zöld gazdaságot, körforgásos gazdaságot, tudásalapú gazdaságot és digitális gazdaságot kell kialakítanunk, amelyek összekapcsolódnak a tudomány és a technológia, az innováció és a digitális átalakulás kérdéseivel. A 21. századi fenntartható fejlődéshez vezető út nem támaszkodhat kizárólag a fizikai erőforrások, az olcsó munkaerő vagy a hagyományos előnyök kiaknázására, hanem a tudásra, a technológiára, az innovációra és az intelligens kormányzásra kell épülnie. Vietnam tisztában van a felelősségével az éghajlatváltozás, a tengerszint emelkedése, a biológiai sokféleség romlása és az erőforrások kimerülése tekintetében. Elismerjük, hogy a zöld növekedés és a fenntartható fejlődés visszafordíthatatlan stratégiai választás.
Azt is szeretném hangsúlyozni, hogy a fenntartható fejlődés számunkra nem csupán gazdasági és környezeti kérdés. Kulturális, társadalmi, emberi és etikai kérdés is. A fenntarthatóan fejlett társadalom az, amely értékeli az igazságot, az igazságosságot, a méltányosságot és az együttérzést; egy olyan társadalom, ahol az időseket tisztelik, a gyermekeket védik, a nők egyenlő esélyeket kapnak, a kiszolgáltatottak pedig menedéket kapnak; egy olyan társadalom, ahol az emberek bizalma a pártban, az államban, a rezsimben és a jövőben rendíthetetlen. Ezen értékek nélkül a fejlődés nem fenntartható; nem ez a célunk.
Kedves tudósok!
Nagyra értékelem, hogy ez a konferencia nemcsak a vietnami történelmet, kultúrát és művészetet tárgyalja, amely mindig is vietnami kutatói közösségünk hagyományos erőssége volt, hanem olyan strukturális témákat is megvizsgál, amelyek stratégiai jelentőséggel bírnak országunk jövője szempontjából: intézményi politikák, tudomány és technológia, innováció, egészségügy, oktatás, gazdaság, ideológia és társadalompolitika.
Más szóval, nemcsak azt kutatod, hogy „ki volt Vietnam a múltban”, hanem hozzájárulsz a „ki lesz Vietnam a jövőben” kérdés megválaszolásához is. Ez egy olyan hozzájárulás, amelynek mind tudományos, mind stratégiai értéke van.
Szeretném kifejezni őszinte hálámat a vietnami tanulmányok tudósainak, szakértőinek és szakértőinek, akik szívüket és elméjüket szentelték, és éveken át szorgalmasan, becsületesen és objektíven dolgoztak Vietnam kutatásán. Munkáik nemcsak abban segítenek a világnak, hogy jobban megértsen minket, hanem abban is, hogy őszintébben gondolkodjunk önmagunkról. A nemzeti fejlesztési irányelvek, politikák és stratégiák kidolgozása során a vietnami párt és állam mindig meghallgatja a független, komoly és jó szándékú tudományos kritikákat. Az értékes, gyakorlati tartalomban gazdag és hosszú távú vízióval rendelkező kutatások értékes referenciaforrást jelentenek számunkra nemzeti fejlesztési stratégiánk kidolgozásában.
Remélem, hogy a konferenciát követően megállapításait és szakpolitikai ajánlásait, különösen olyan területeken, mint az intézményi reform, a magas színvonalú humánerőforrás-fejlesztés, a regionális fejlődési szakadék csökkentése, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, az igazságos energetikai átállás, a kulturális örökség védelme az urbanizáció során, valamint egy nemzeti innovációs ökoszisztéma kiépítése, továbbra is megosztják és mélyebben megvitatják az illetékes vietnami ügynökségekkel.
Nagyon világos, konkrét és következetes törekvésünk van: Vietnamot a 21. század közepére fejlett, magas jövedelmű, szocialista beállítottságú országgá építeni. Ez a második centenáriumi célunk, amely egybeesik a Vietnami Demokratikus Köztársaság, a mai Vietnami Szocialista Köztársaság megalapításának 2045-ös 100. évfordulójával. Az első centenáriumi célunk, amely 2030-ban közeledik, a Vietnami Kommunista Párt megalapításának 100. évfordulóját jelzi, és egyben az a mérföldkő is, amelyet el akarunk érni: fejlődő országgá válni modern iparral és magas-közepes jövedelmű országgá.
Ez a két centenáriumi cél nem csupán mérföldkő, nem csupán politikai szlogen. Elkötelezettséget jelentenek a mai vietnami nép és a jövő generációi iránt. Vietnam elkötelezettségét is jelentik nemzetközi barátai iránt: Vietnam a tudás, a kreativitás, az egyenlő együttműködés és a kölcsönös tisztelet révén akar erősödni; Vietnam hozzá akar járulni az emberiség közös fejlődéséhez, közösen teremtve eredményeket kreatív munka révén, és közösen élvezve ezeket az eredményeket.
Hölgyeim és uraim,
Új fejlődési szakaszba lépünk, új gondolkodásmóddal, de olyan értékekkel, amelyek soha nem változnak.
Először is, a nemzeti függetlenség, a nemzeti szuverenitás és a területi integritás szent és sérthetetlen. Egyetlen fejlődés sem értelmes, ha az őseink által visszaszerzett függetlenség ára.
Másodszor, az emberek boldogságát a lakhatás, az oktatás, az egészségügy, az egészséges lakókörnyezet, az egyes családok számára jobb élet megteremtésének lehetőségei, valamint az abba vetett hit alapján kell mérni, hogy gyermekeink és unokáink jobb életet fognak élni, mint mi ma. Egy kormánypárt csak akkor lehet méltó az emberekhez, ha minden döntése az emberek valós életének javítására irányul.
Harmadszor, Vietnam ereje elsősorban a nemzeti egység erejében rejlik. A történelem bebizonyította, hogy amikor az egész nemzet egységes, semmilyen erő nem tudja leigázni Vietnamot. A nemzeti egység a történelem során a túlélésünk módszere volt. Ebben az új fejlődési szakaszban a nemzeti egységet tovább kell bővíteni, hogy magában foglalja a belföldi és nemzetközi értelmiségieket, az üzleti közösséget, a művészeket, a fiatalokat, a nőket, minden etnikai csoport és vallás képviselőit, a külföldön élő vietnamiakat és azokat a nemzetközi barátokat, akik jóakarattal és kölcsönös tisztelettel kötődnek Vietnamhoz. Szeretném hangsúlyozni, hogy a Vietnamot megértő és szerető, őszintén, objektíven és konstruktívan tanulmányozó nemzetközi barátok Vietnam „puha hatalmának” szerves részét képezik.
Hölgyeim és uraim,
Remélem, hogy a vietnami tanulmányok tudósainak közössége továbbra is támogatni fog minket, nemcsak érzelmileg, hanem tudományos ismereteivel, bizonyítékokon alapuló politikai elemzéseivel, valamint konkrét, gyakorlatias és megvalósítható ajánlásokkal is. Remélem, hogy a Vietnámról szóló kutatások egyre inkább foglalkoznak majd a sürgető kérdésekkel: a népesség elöregedésével; az alapellátás és az átfogó társadalombiztosítás fejlesztésével; az energiabiztonság biztosításával a kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalások keretében; a digitális szuverenitás és a kulturális identitás védelmével a digitális térben; valamint azzal, hogy a mesterséges intelligencia és az automatizálás hogyan szolgálhatja az emberi fejlődést ahelyett, hogy teljesen felszámolná az emberiséget.
Azt is őszintén kérem a nemzetközi kutatóktól, végzős hallgatóktól és tudósoktól, hogy gyakrabban látogassanak Vietnámba, maradjanak tovább Vietnamban, egyenlő alapon dolgozzanak vietnami kollégáikkal, és hallgassanak a helyi közösségek, a helyi közösségek hangjaira, ahelyett, hogy csupán összesített adatokon keresztül szemlélnék Vietnamot. Úgy vélem, hogy Vietnam tudományos anyagokban gazdag föld azok számára, akiket érdekel a fejlődés, az átalakulás, a modernizáció és a fenntarthatóság.
Tisztelt tudósok, kutatók, hölgyeim és uraim!
Vietnam nagyratörő törekvésekkel, de alázatos, nyitott és befogadó hozzáállással lép be egy új korszakba. Nincsenek illúzióink afelől, hogy könnyű lesz az előttünk álló út. A mai globális kihívásokat – a geostratégiai versenyt, az éghajlatváltozást, a bizalmi válságot, a vagyoni egyenlőtlenségeket, a technológiai egyenlőtlenségeket – egyetlen ország sem tudja egyedül megoldani. Ezért mindig nagyra értékeljük a párbeszédet, az együttműködést, a nemzetközi jog tiszteletben tartását, és fenntartjuk a hatékony és tisztességes multilateralizmust.
Vietnam jó barát, megbízható partner és a nemzetközi közösség felelősségteljes tagja szeretne lenni. Vietnam együtt akar működni a világgal a béke védelme, a fenntartható fejlődés előmozdítása, a társadalmi igazságosság előmozdítása és az emberiség progresszív humanista értékeinek terjesztése érdekében. Ez nem csupán külpolitikai irányelv; ez egy civilizált és etikus választás.
Még egyszer köszönet minden tudósnak, vietnami tudósnak, szakértőnek, elvtársnak és barátnak, akik szívüket Vietnamnak szentelték, éveken át elkísérték Vietnamot, és ma Hanoiban jelen vannak.
Nagyra értékeljük, hálásak vagyunk érted, és nagy elvárásaink vannak veled szemben.
Jó egészséget, boldogságot és sok inspirációt kívánunk Önnek a Vietnammal kapcsolatos új kutatásokhoz – egy független, önellátó, innovatív, gyorsan fejlődő és fenntartható Vietnamhoz az új korszakban.
Köszönöm szépen.
Forrás: https://laodong.vn/thoi-su/phat-bieu-cua-tong-bi-thu-to-lam-tai-hoi-thao-quoc-te-viet-nam-hoc-lan-thu-7-1598366.ldo
Hozzászólás (0)