Tanári források előkészítése az angol második nyelvvé tételéhez

Idegen nyelvből második nyelvvé

Jelenleg az angol nyelvet továbbra is idegen nyelvnek tekintik az általános oktatási rendszerben. Az általános iskolától a középiskoláig a diákok a fő tanterv részeként tanulják az angolt, átlagosan heti 3-4 tanórán. Ezenkívül sok iskola szervez plusz tanfolyamokat, klubokat vagy kiegészítő programokat, de mindegyik még mindig az „egy tantárgy” keretein belül van, nem ismerik el második nyelvként.

Képaláírás — Az angol nyelvet ma is idegen nyelvnek tekintik az általános oktatási rendszerben. Illusztratív fotó

Jonny Western úr, az RMIT Vietnámi Egyetem Új Kezdeményezések Programjának vezetője szerint csak néhány nemzetközi, kétnyelvű vagy külföldi iskola alkalmaz angol nyelvű oktatást (EMI). Ez a mérték azonban még mindig túl kicsi az országos igényekhez képest. Ez azt mutatja, hogy az „idegen nyelvről” a „második nyelvre” való áttérés nagy fordulópont lesz a vietnámi oktatásban.

Jonny Western úr úgy véli, hogy a kormány 2035-ös megvalósítási dátumra vonatkozó döntése ésszerű. Ez elég hosszú idő a tanárok képzésére és a színvonal javítására, miközben csökkenti a városi és vidéki területek közötti tanítási és tanulási körülmények közötti különbséget. „Vietnam nem alakulhat át egyik napról a másikra, de legalább egy évtizedes ütemtervre van szüksége a minőség biztosítása érdekében” – hangsúlyozta Jonny Western úr.

Más ASEAN-országokhoz képest Vietnam lemaradt, de még mindig az integráció útján halad. Szingapúr évtizedek óta az angolt használja fő nyelvként az oktatásban. Malajzia széles körben bevezette az EMI-t a természettudományos és mérnöki tárgyakban. A Fülöp-szigetek hivatalos nyelvnek tekinti az angolt, ami nagy előnyt jelent a nemzetközi munkaerőpiacon. Vietnam számára az angol második nyelvvé válása nemcsak a tanulási lehetőségeket bővíti, hanem az emberi erőforrások versenyképességét is növeli.

Sok oktatási szakértő azonban úgy véli, hogy ez az átmenet nem egyszerű. Amikor az angol csak idegen nyelv, a fő cél a kommunikációs készségek gyakorlása, de amint második nyelvvé válik, az angol számos más tantárgy oktatásában is szerepet fog játszani, a természettudományoktól a közgazdaságtanon át a társadalomtudományokig. Ez a változás a tanterv, a tananyagok, a tanítási módszerek és mindenekelőtt a tanári kar kapacitásának átfogó reformját igényli.

Az átalakulás kihívása a tanári kar részéről

Dr. Jennifer Howard, a vietnami RMIT Egyetem Angol és Egyetemi Útvonalak Iskolájának Egyetemi Felkészítő Programjának vezetője szerint az oktatói kar kulcsfontosságú tényező az angol nyelv középfokú oktatásként (EMI) történő sikeres bevezetésében.

Jennifer Howard asszony elemzése szerint egy angol nyelvet oktató tanárnak nemcsak folyékonyan kell beszélnie angolul, hanem szilárd szakértelemmel és modern pedagógiai készségekkel is kell rendelkeznie. Különösen a tananyag differenciálásának képessége létfontosságú tényezőnek számít. Az egyenetlen angoltudással rendelkező osztályokban a tanároknak tudniuk kell, hogyan igazítsák az anyagokat és a módszereket úgy, hogy a gyengébb tanulók lépést tudjanak tartani, míg a jó tanulók maximalizálhassák képességeiket.

Jennifer Howard azt is megjegyezte, hogy az angol nyelv az EMI-ben már nem a végső cél, hanem csak egy eszköz a speciális tudás közvetítésére. Ezért a tanároknak elég magabiztosnak kell lenniük ahhoz, hogy tudományos angol nyelven tanítsanak, összetett fogalmakat magyarázzanak el, és jól kezeljék az osztálytermi helyzeteket. „Ha a tanárok csak a kommunikációs készségeknél maradnak, a diákok nehezen fognak tudni pontosan és átfogóan hozzáférni a tudáshoz” – mondta Jennifer Howard.

Dr. Howard álláspontján túl számos hazai oktatási szakértő is úgy véli, hogy az EMI széles körű bevezetése érdekében Vietnámnak egyértelműen meg kell határoznia a tanárok nyelvtudási követelményeit. Ez a követelmény megfelelhet a Közös Európai Referenciakeret (CEFR) C1 szintjének, vagy a 7.0-s vagy annál magasabb IELTS-szintnek, hogy biztosítsa a tanárok számára az akadémiai angol nyelv használatát az oktatásban. Ez egy olyan követelmény, amelyet nem könnyű elérni, de a minőség fenntartásához szükséges.

Egy másik nagy kérdés, hogy az anyanyelvi tanárokra támaszkodjunk-e, vagy vietnami tanárokat képezzünk? A nemzetközi szakértők egyetértenek abban, hogy az anyanyelvi tanároknak előnyeik vannak a fonetika és a nyelvi kultúra terén, de korlátozott számuk és magas költségeik megnehezítik a terjeszkedésüket.

Eközben Vietnam fiatal generációja egyre jobban teljesít angolul. Sok középiskolát végzett hallgató elérte az IELTS 7.0-8.0-s, vagy akár magasabb szintjét is. Megfelelő pedagógiai és modern tanítási módszerekre való képzés esetén ez az erő 2035-re abszolút az EMI magjává válhat.

Az átmenetnek azonban számos potenciális kockázata is van. Egyes kutatók arra figyelmeztetnek, hogy az elektronikus oktatás (EMI) hatalmas térnyerése nagy pénzügyi nyomást gyakorolhat a szülőkre és az iskolákra. A képzés kereskedelmi forgalomba hozatalának kockázata, különösen az EMI-ként „címkézett” nemzetközi programokban, egyenlőtlen tanulási lehetőségekhez vezethet a városi és vidéki területek között. Ha nem ellenőrzik szorosan, a képzés minősége is jelentősen ingadozhat, ami a társadalmi bizalom elvesztéséhez vezethet.

Ennek a forgatókönyvnek az elkerülése érdekében számos szakértő azt javasolja, hogy a tanárképzéssel párhuzamosan szigorú minőségbiztosítási rendszert kell létrehozni, amely magában foglalja a nyelvtudásra, a szakmai követelményekre és a pedagógiai hatékonyságra vonatkozó egyértelmű szabványokat; rendszeres értékelési mechanizmusokat és visszajelzést a tanárok számára, hogy folyamatosan fejlesszék készségeiket.

Emellett fontos tényezőnek tekinthető egy olyan akadémiai környezet kialakítása is, amely ösztönzi az angol nyelv használatát a kutatásban és a szakmai tevékenységekben, segítve a tanárokat abban, hogy fenntartsák a nyelv napi gyakorlásának szokását.

Forrás: https://baotintuc.vn/ban-tron-giao-duc/chuan-bi-nguon-luc-giao-vien-de-dua-tieng-anh-tro-thanh-ngon-ngu-thu-hai-20250915164211776.htm