Trükkös szavak: Haj és selyem

A "Ket toi xe to" egy népszerű idióma vietnami nyelven, kétszer is megjelenik a Kieu meséjében: "Mondd chi ket toi xe to" (3111 körül) és "Cung trai trai nhung ngay" (1532 körül).

A vietnami szótár (1988) szerint Hoang Phe főszerkesztő szerint a „ket toi xe to” jelentése „házasság” (511. o.). Ez a kifejezés két részből áll: „ket toi” és „xe to”.

A "csomózó haj" a "Ket phat phu the" (结发夫妻) kínai idiómából származik.

A „ket phat” jelentése „hajkötés”. Eredetileg a kifejezés a férfiak és nők érettségét igazoló szertartásra utalt. A Szertartáskönyv szerint a férfiak 20 éves korukban végzik el a „thuc phat” (hajkötés) szertartást, majd kalapot viselnek. A nők 15 éves korukban végzik el a „ban phat” (hajkonty) szertartást egy hajtű feltűzésével.

A „Ket phat phu the” egy olyan idióma, amely az első házasságot kötő párra utal, és a Han-dinasztiabeli Su Wu Thi tu thu című verséből ered, amelyben a következő sor szerepel: „ Ket phat vi phu the, an ai luong bat nghi ” (Ket phat vi phu the, an ai luong bat nghi).

Az ókorban az ifjú házasok levágtak egy hajtincset, és szív alakú csomóba kötötték, ami az örök szerelmet jelképezte. Ez volt a "he jie" (合髻) esküvői szokás a Tang és a Song dinasztiák idején.

A Szertartások Könyve szerint a házasságkötéskor a vőlegénynek ki kellett oldania felesége haját, hivatalosan is férjének nyilvánítva magát. Később ez a hajvágás és -kötés rituáléjává fejlődött, amely a testi egyesülést és a hűség elvárását jelképezte.

Az "autóselyem" kifejezés eredetét illetően két hipotézis létezik.

a. Le Van Hoe Eredeti Szótár (1942) szerint az „xe to” a következő történetből származik: „A Tang-dinasztia idején Quach-nguyen-Chan Kinh-Chau admirálisa volt, egy jóképű és tehetséges férfi. Truong-gia-Trinh miniszterelnök feleségül akarta venni a lányát, mondván: »Öt lányom van, mindegyikük egy selyemszálat tart a függöny mögött állva, kilógatva a szálat. Az kint álló admirális tartja annak a lánynak a fonalát, akit feleségül veszek.« Nguyen-Chan engedelmeskedett, kihúzta a piros selyemszálat, és megkapta a harmadik lányt, aki nagyon szép volt.« (131. o.)

b. A „Xe to” szó a xich thang he tuc (赤绳系足: lábra kötött vörös cérna) idiómából ered. A xich thang egy vörös cérna, amely az ókorban a házasságot szimbolizálta, először Ly Phuc Ngon említi a Tuc Huyen Quai Luc. Dinh hon diem című művében. A legenda szerint a Tang-dinasztiabeli Vi Co a hold alatt ( nguyet ha lao nhan ) találkozott egy öregemberrel, és megkérdezte tőle, hogy mire valók a vörös cérnái. Az öregember azt mondta, hogy férfiak és nők lábának megkötésére használják őket, hogy férj és feleség lehessenek. Ez a legenda később bekerült a Thai Binh Quang Ky-ba, és fokozatosan elterjedt. Ezért a későbbi generációk az eleve elrendelt sorsot xich thang he tuc-nak, hong thang he tuc-nak vagy xich thang oan tuc-nak nevezték ( a hong thang egy összetett szó, amely a Ming-dinasztiabeli Phi Hoan Ki- ben szerepelt, jelentése vörös cérna, más néven „vörös cérna”; az oan tuc jelentése „a láb megkötése”).

Általánosságban elmondható, hogy a piros szál ( vörös szál vagy piros szál ) a szerelem és a házasság szimbóluma. Régebben a házasságkötésre alkalmas korú nők gyakran viseltek piros szálat a jobb csuklójukon vagy bokájukon, ami azt sugallta: "Nem vagyok házas, társat keresek".

Röviden, a „ket toc xe to” egy legalább a 19. században megjelent kifejezés, amelyet nom írással, a Truyen Kieu nyelven írtak 結𩯀車絲 alakban, ami megfelel a kínai ket phat phu the vagy nguyen phoi phu the idiómának, és gyakran az első házasságra utal, míg az újraházasodás, a phu the egy ellentétes idióma, amely az újraházasodott párra utal.

Forrás: https://thanhnien.vn/lat-leo-chu-nghia-ket-toc-xe-to-185251003191704087.htm