Honvágy a külföldön dolgozó vietnami munkavállalók Tet-tábora alatt

Miután rendelt egy pár banh chungot és vett egy plusz kiló sertéshúsos zsemlét, Le Thi Ngoc asszony, egy tajvani gépgyárban dolgozó, kollégáival csatlakozott az újévi bulihoz, de nem tudott részt venni rajta, mert hiányoztak neki az otthoni gyermekei.

„Új ruhát viselsz, úgyhogy kérd meg a nagymamát, hogy készítsen egy távoli fotót, hogy lássam” – mondta Ngoc négyéves fiának egy otthoni videohívás során Hai Duongban . Egy ideig beszélgetett, majd elfordult, hogy ne lássa a fia a sírását. Ez már a harmadik Tet, amit a 37 éves anya távol tölt a fiától.

Közel három évvel ezelőtt 150 millió vietnami dongot költött egy brókercégre, hogy három éven keresztül intézze a munkaerő-export eljárásait. Felvették egy taichungi csavaresztergálásra szakosodott gyárba dolgozni. Az alapfizetés közel 230 000 NTD (ami több mint 17 millió vietnami dongnak felel meg) havonta.

„Túl nehéz volt vidéken, elfogadtam, hogy távol kell lennem az egyéves gyerekemtől, hogy bemehessek dolgozni, de a dolgok nem úgy alakultak, ahogy vártam” – mondta Ngoc. Közvetlenül akkor költözött Tajvanra, amikor kitört a Covid-19, majd gazdasági recesszió következett, így a gyárnak nem sok megrendelése volt. Nem kapott sok túlórát, így szinte sokáig csak alapfizetése volt.
Mivel nem tudott túlórázni a gyárban, éttermi kisegítőnek jelentkezett azzal az elhatározással, hogy havonta 30 000 NTD-t (közel 23 millió VND) küld vissza Vietnamba.

Ngoc asszony (piros inges, balra) kollégáival a cégnél újév napján. Fotó: An Phuong

Holdújévkor Ms. Ngoc 7 nap szabadságot kapott. A gyárban közel 30 munkás dolgozott, akiknek többsége vietnami volt. Ő és néhány távol élő kollégája az év első két napját pihenéssel töltötték, pagodákat látogattak meg, hogy az újév békéjéért imádkozzanak, és egy ünnepséggel zárták az ünnepséget. Rendelt egy pár banh chungot (négyzet alakú, ragacsos rizsszelet) több mint 300 000 VND-ért, és vett még egy kiló sonkát a bulira. Kollégái megvették a főételeket, majd kiszámolták az összeget, és elosztották a fejenkénti költséget.

A női munkavállaló úgy döntött, hogy csak két napig ünnepli a Tet-et, majd elmegy dolgozni, hogy plusz pénzt keressen. Tet idején sok étteremnek személyzetet kell felvennie, és a fizetések is jobbak, így ezt egy plusz bevételi lehetőségnek tekinti.

A 30 éves Phan Chi Thanh, aki már öt egymást követő évben Japánban ünnepli az újévet, szintén szeretne keményen dolgozni külföldön és spórolni, hogy hamarosan visszatérhessen Vietnamba a Tet megünneplésére.

Több mint 7 évvel ezelőtt Thanh 200 millió vietnami dongot kölcsönzött, hogy gyakornokként Japánba menjen. Építőipari munkára jelentkezett, vidéki területen dolgozott, így a havi jövedelme nem volt magas. A hároméves időszak után Thanh további két évvel meghosszabbította a szerződést. A megtakarított pénz elég volt az adósság kifizetésére és egy ház építésére. Két hónappal ezelőtt Thanh továbbra is Japánba járt egy speciális szakma elsajátítása céljából. A felesége is nemrég ment oda, egy idősek otthonában dolgozott ápolóként.

„Idén távol ünnepeljük a Tet-et az otthonunktól, de sokkal szórakoztatóbb, mert a feleségem velünk van” – mondta Thanh. Mivel Japánban már nem a holdnaptár szerint ünneplik az újévet, a vállalkozások nem adnak szabadságot a dolgozóknak, mint Tajvanon. A dolgozóknak maguknak kell megszervezniük az idejüket a találkozásra. Idén a Tet első és második napja szombatra és vasárnapra esik, így Thanh, felesége és barátai összegyűlnek, hogy megünnepeljék és hazavigyék őket.

Phan Chi Thanh úr (szemüveges, jobbról a harmadik) és barátai Japánba utaznak 2024 elején. Fotó: An Phuong

Eközben a 27 éves Bui Thi Diem Ngoc, aki élelmiszeripari gyakornok, az idei Tet az első alkalom, hogy távol van a családjától. „Úgy döntöttem, hogy dolgozom, hogy pénzt keressek, ezért nem mentem haza, de még mindig nem tudtam nem szomorú lenni, amikor valaki elintézte, hogy repülőjegyet küldjek vissza Vietnámba” – mondta Diem. Manapság lecsökkent a hőmérséklet Japánban. A hideg időjárás miatt a fiatal lány még jobban hiányolja a családját.

A Vinh Long- i lány azt mondta, hogy nagyon szerette volna megünnepelni a szilvesztert, és újév napján bulit csapni, hogy enyhítse a honvágyát, de az egész részleg nem tudta megszervezni az időpontot. A cég két műszakban dolgozott, néhányan éjszakai műszakban is, ezért azt mondták maguknak, hogy kihagyják a Tet-et.

A Tengerentúli Munkaügyi Minisztérium (Munkaügyi, Háborús Rokkantokkal Foglalkozó és Szociális Ügyek Minisztériuma) szerint tavaly október végén Vietnamban körülbelül 650 000 munkavállaló dolgozott a világ 40 országában és területén. Ebből Japánban körülbelül 300 000 ember élt, ami több mint 46%-ot tesz ki, Tajvan a második helyen állt mintegy 250 000 emberrel, és néhány országban, például Dél-Koreában körülbelül 50 000 ember élt.

Phan Viet Anh úr, korábbi gyakornok és az „Én Japánba megyek” című könyv szerzője elmondta, hogy mivel Japán eltörölte a holdújévet, a munkavállalóknak nincsenek szabadnapjaik. Egyes vállalkozók azonban, akik vietnami alkalmazottakat alkalmaznak, továbbra is adnak 1-2 nap szabadságot munkavállalóiknak, vagy rugalmasan engedélyezik a munkavállalóknak, hogy éves szabadságukat az újév megünneplésére használják fel.

Viet Anh sokéves tanácsadói és külföldi munkavállalói munkavállalási tapasztalattal rendelkezik, és úgy véli, hogy a legtöbb munkavállaló, aki három éve gyakornok, úgy dönt, hogy a Tet alatt Japánban marad, hogy pénzt takarítson meg. Csak kevesen spórolnak meg 10 nap szabadságot, egyáltalán nem vesznek ki szabadnapot, takarékoskodnak egész évben, és félretesznek némi pénzt, mielőtt haza mernének térni a Tet idejére.

„Valójában a főnökök nem szeretik, ha a munkások hazamennek Tet ünnepre” – mondta Viet Anh. Sok japán gyárban a lakosság több mint fele vietnami, így mindössze 1-2 ember, aki engedélyt kér a hazamenésre, azt fogja eredményezni, hogy a maradók „haza akarnak térni”, ami kihat a munka termelékenységére.

A külföldre dolgozókat küldő Haindeco Saigon Company igazgatója, Vo Anh Tuan elmondta, hogy a gyakornokok pszichológiája gyakran ingadozik az év végén. Ennek oka, hogy a szülővárosukban élő rokonok és barátok boldog újévi fotókat posztolnak a közösségi hálózatokon. Eközben a holdújév idején Japánban gyakran hideg van, sok új barát nincs hozzászokva, ezért szomorúak és jobban hiányolják a családjukat.

Tuan úr szerint a japán gyakornokok általában három hosszú, egyhetes szabadságon vesznek részt, beleértve az áprilisi Aranyhetet, az augusztusi Obont és az újévet. Egyes iparágaktól, például a szolgáltatási szektortól, a szállodaipartól és a vendéglátástól függően a szabadság rugalmasan alakítható a munkaköri igényeknek megfelelően.

„A legtöbb munkavállaló úgy döntött, hogy pénzt keresve megy dolgozni, ezért gyakran félreteszik a Tet örömeit. Nagyon kevesen térnek haza a Tet miatt három év munka után” – mondta Tuan úr. A cég azonban proaktívan felkeresi az új munkavállalókat, és újévi üzeneteket küld nekik, hogy bátorítsa őket.

Miután három évig gyakornokként dolgozott Japánban, mielőtt Tajvanra jött, Le Thi Ngoc asszony arra a következtetésre jutott, hogy minél nyüzsgőbb a Tet ünnepe, annál szomorúbbak a külföldi munkavállalók. A japánok a Tetet egy átlagos napnak tekintik, így nem érzi magát kívülállónak, míg Tajvanon épp ellenkezőleg. „Keményen kell dolgoznom, hogy hamarosan visszatérhessek Vietnamba, a gyerekeimmel lehessek, és igazán élvezhessem a Tetet” – mondta a női munkavállaló.

Le Tuyet

Forráslink: https://vnexpress.net/tet-nho-que-cua-lao-dong-viet-o-nuoc-ngoai-4709649.html