Amikor Nghe Anba látogatsz, ne felejtsd el megkóstolni a wokban sült csigákat. Annyira ízletesek, hogy még soha nem kóstoltál ilyet.

Vinh városában számos étterem árul wokban sült csigákat - Fotó: CBMM

Ha a da nang- iak csigákat szopogatnak, akkor a nghe an-iak wokban sütik a csigákat. Különbözőnek tűnnek, de valójában "rokonok", mivel az elkészítésük viszonylag hasonló.

Azonban a Da Nang turisztikai városának csigaételeihez képest a Nghe An-i wok csigák még mindig egy rejtett helyen várnak felfedezésre.

A Nghe An-i wokban sült csigák nagyon kidolgozottak.

A Saigonban élő hanoiak időnként megkívánják az északi csigák ízét (egy étel, amely főtt csigákat tartalmaz, halszószban, gyömbérben, citromfűben és chiliben mártogatva, északi stílusban). Eközben a Nghe An-iak, amikor távol vannak otthonuktól, egy tál wokban sült csigára vágynak.

Még mindig emlékszem, több mint 10 évvel ezelőtt, amikor először jöttem Hanoiba egyetemre tanulni, egy csoport Nghe An-i diák találkozót foglaltunk a Pénzügyi Akadémia kapuja előtt, hogy wokban sült csigákat együnk.

Csak azért, mert egy barátom mesélt erről az ételről, sokan izgatottak lettek, és az egész egyetemről bicikliztek a Bac Tu Liembe, hogy elhozzák.

Eredmény: Teljes csalódás. "Ez nem pirított csiga", "ez a pirított csiga annyira furcsa", mert az emberek pirítják a csigákat chiliszósszal, és "merik" pirított csigának nevezni.

Megegyeztünk, hogy "pha ke"-nek, pirított csigának fogjuk hívni.

Azóta, több mint 10 éve a fővárosban élve, az egész csoport soha nem hívta meg egymást pirított csigát enni, mert tudjuk, hogy itt nem lesznek szülővárosunk ételei.

„Pha ke”-nek hívják, mert a Nghe An-i wokban sült csigák nagyon kidolgozottak.

Csigák vásárlásakor az nghe emberek gyakran áztatják őket rizsvízben vagy sós vízben... hogy eltávolítsák a szennyeződéseket és a halszagot.

A Nghe An-i pirított csigák fűszeres, sós, édes ízűek... mindezek - Fotó: DAU DUNG

A csigák megtisztítása után fogóval csavard el a csiga alját (így főzéskor a fűszerek beszívódhatnak a csiga húsába, evéskor pedig eszköz nélkül visszaszívhatod a szádba).

Ezután a nghe nép összekeverik a csigákat alapvető fűszerekkel, garnélarák-pürével (Nghe An egyes régióiban ruoc hoi-nak is nevezik), galangállal, citromfűvel, chilivel, melaszral, régi citromlevelekkel, friss kurkumával vagy kurkumaporral, sertészsírral... jól összekeverik, és legalább 30 percig, de akár egy óráig pácolják.

Ezután három rétegben főzzük meg, és máris kész a Nghe An wokos csigaétel.

Ezt hallva más régiókból származó emberek azon tűnődnek, hogy mi is az a „három árapály”?

A csigákkal teli fazék háromszor forr fel, és minden alkalommal, amikor újra felforr, pálcikával (nagy pálcikával) keverd el egyenletesen a fűszereket. Egy nghe, aki ismeri ezt az ételt, minden apróságot megmutat.

Ennek az ételnek az az alapelve, hogy ne süssük túl sokáig, mert a túl sok sütés elveszíti az ízét; de a túl kevés hő könnyen gyomorfájást okozhat. Ehhez a háziasszony „tapasztalatára” van szükség. Anyukám egyszer viccelődött, hogy „a tetejét a fűszerek, az alját az ősök alakítják”.

A főtt csigákkal ellentétben, amelyeknél grapefruittöviseket, bambusz fogpiszkálókat vagy apró acéldarabokat kell használni a csigák szétválasztásához, a Nghe Anban sült csigák fogyasztása során csak fel kell venni és kiszopogatni őket. A csiga húsa és az étel esszenciája érdekes módon gördül a szánkba.

A wokban sült csigákat Do Luong rizspapírral és sózott fügével tálalják. A rizspapír finom a wokban sült csigaszószba mártogatva. Vannak, akik szeretik a wokban sült csigaszósz erős ízét, és képesek meginni belőle néhány kortyot.

A Nghe An-i pirított csigák egyszerre finomak és függőséget okoznak - Fotó: DAU DUNG

Egy Nghe An bennszülött érzelmes dala

Régebben nem sok üzlet volt, így az anyukák néha elmentek a piacra, és vettek rizscsigát, keserűcsigát stb., hogy pirított csigákat készítsenek. Az egész család leült és keményen dolgozott a csigák kicsavarozásán. A fiatalok és az idősek nevetése a mai napig visszhangzik.

Különösen a gyerekek, akik félnek a csípős ételektől, de mégis szopogatják. Esznek és felkiáltanak a csípősség miatt. De ha ez az étel nem csípős, akkor... haszontalannak tartják.

Ezért ne lepődjünk meg azon, hogy az nghe an nép jól eszik a csípős ételeket. Szülővárosuk ételein keresztül a csípős íz gyermekkoruktól felnőttkorukig elkísérte őket, és szokássá vált. Azokat az nghe an népeket, akik nem tudják, hogyan kell csípős ételeket enni,... idegeneknek tekintik.

Egy néni pirított csigákat árul az utcán Dien Chau kerületben - Fotó: DAU DUNG

Később az emberek minden zegben-zugban pirított csigákat cipeltek, vagy biciklivel árulták a pirított csigákat. Bármerre mentek, mély hangjuk visszhangzott: "Ki akar pirított csigát?"... Így hát minden irányból tálakkal jöttek ki az emberek, hogy vegyenek. Néhány tízezer egy tál csigáért, addig lehet enni, amíg el nem fárad az ember.

Most, hogy visszaértek vidékre, még mindig vannak asszonyok és nagynénik, akik pirított csigákat árulnak az utcán. De motorral mennek. Pillanatok alatt elfogy a csigákkal teli edény, így haza kell menniük, hogy újra csigákat vegyenek eladásra.

Emellett számos wokos csigát kínáló étterem alakult, amelyek az ivóknak vagy a régóta együtt lógó baráti társaságoknak kínálnak ételeket. Esznek és mindenféle dologról pletykálkodnak.

Ha Nghe Anba látogatsz, ne felejtsd el megkóstolni a wokban sült csigákat. Az étel gazdag és ízletes, sós, édes, keserű, fűszeres... semmiből sincs hiány a világon. Ki tudja, talán egy kulturális „séta” pillanatában hirtelen megérted a Nghe An népének egy-egy érzését.

Forrás: https://tuoitre.vn/ve-xu-nghe-nho-tim-oc-xao-an-nha-dam-da-chua-tung-thay-20240429154640116.htm