A 28 éves férfi több száz ember életét mentette meg a pusztító áradások során.

Az 1997-ben született, a Phu An negyedben (Tuy Hoa kerület) élő Nguyen Van Minh urat a Tartományi Ifjúsági Unió Végrehajtó Bizottsága dicsérő oklevéllel tüntette ki, valamint a Tuy Hoa kerületi Ifjúsági Unió rendkívüli dicséretben részesítette bátor tettéért, amellyel több száz embert mentett meg a közelmúltbeli történelmi árvizek során.

A díjátadó ünnepségen Luong Minh Tung, a Tartományi Hazai Front Bizottságának alelnöke és a Tartományi Ifjúsági Unió titkára hangsúlyozta: „A legveszélyesebb pillanatokban egyetlen ember nyugalma és kedvessége több száz másik életét mentheti meg. Minh ösztönösen, szívvel és felelősségtudattal tette ezt.”

Luong Minh Tung úr, a tartomány Vietnami Hazai Front Bizottságának alelnöke és a Tartományi Ifjúsági Unió titkára a Tartományi Ifjúsági Unió Végrehajtó Bizottságának dicsérő oklevelét adta át Nguyen Van Minh úrnak.

Nemcsak a Tartományi Ifjúsági Unió, hanem a Tuy Hoa kerületi Ifjúsági Unió is külön elismerésben részesítette Nguyen Van Minh urat, aki a veszéllyel mit sem törődve, motorcsónakkal dacolt az örvénylő vízzel, és több száz embert mentett meg a közelmúltbeli áradások során.

Nguyen Thi Nhu Quyen, a Tuy Hoa kerületi Ifjúsági Unió titkára szerint: „A történelmi árvizek idején, amikor számos utat lezártak, az emelkedő víz elsodort ingatlanokat és veszélyeztette az emberek életét, Minh ragyogó példakép lett. Nemcsak a bátorsága értékes, hanem az önkéntesség és a közösség iránti felelősségvállalása is. Nehéz időkben az olyan szép tettek, mint Minhé, segítenek nekünk jobban hinni az emberek szívében és a fiatalok közösségben betöltött erejében.”

A díj nemcsak érdemeit ismeri el, hanem mély hálát is fejez ki egy fiatalembernek, aki merte kockáztatni az életét, hogy megmentse honfitársai életét, mosolyát és reményét egy természeti katasztrófa közepette. Ezek az elismerő szavak még jelentőségteljesebbek, ha Minh tapasztalatainak kontextusába helyezzük őket; egy olyan történetbe, amely nemcsak az életmentésről szól, hanem a ritka bátorság bizonyítéka is.

November végén a heves esőzések gyors áradásokat okoztak, elszigetelve a tartomány keleti részén számos lakóövezetet. Phu An negyedben a lakosoknak a háztetőkre kellett mászniuk, hogy segítséget kérjenek az örvénylő árvíz közepette. Amint meghallotta az első segélykiáltásokat, Minh azonnal beindította motorcsónakját, és egyenesen az elárasztott területre száguldott.

„Nguyễn Van Minh úr bátor tettei nemcsak abban segítették a hatóságokat, hogy az elárasztott területeken élő embereket gyorsan biztonságba helyezzék, hanem a jó cselekedetek kiváló példáiként is szolgálnak az ifjúsági szakszervezetek tagjai és a tartományon belüli és kívüli fiatalok számára egyaránt.”

A Tartományi Hazai Front Bizottságának alelnöke, a Tartományi Ifjúsági Unió titkára

Minh napokig szinte megállás nélkül vezette a motorcsónakját. Maga fizette az üzemanyagot és az olajat, a kezei elzsibbadtak, az ajkai lilák voltak a hidegtől, de amint újabb hívást hallott valahonnan a tetőről, Minh azonnal megfordította a motorcsónakját.

Nguyễn Van Minh így emlékezett vissza: „Volt egy szakasz, ahol az áramlat olyan erős volt, hogy a hajót egy méteren át sodorta magával az örvénylő árvíz, majdnem felborult. De hallottam, hogy valaki hív, ezért kapaszkodtam a kormánykerékbe, és továbbmentem. Mert a kiáltás mögött egy emberi élet állt.”

Néhány nap leforgása alatt több mint 500 embert szállított biztonságba. Doan Thi Nhu Quynh asszony, az egyik kimentett, fuldokolva emlékezett vissza: „A gyerekemmel a tetőn álltunk, megcsúsztunk, és elsodort minket a víz. Amikor láttam, hogy Minh úr felénk fut, úgy sírtam, mint még soha. Ha ő nem lett volna, nem tudom, mi történt volna velem és a gyerekemmel…”

A motorcsónak, Minh „barátja”, az elmúlt napok heves esőzései és áradásai során az emberek megmentésén dolgozott együtt.

Amikor a víz visszahúzódott, Minh teljesen kimerült volt, és végül megállt, de első dolga nem a pihenés volt, hanem a kenu ellenőrzése, a „barátja” ellenőrzése, aki azokon az élet-halál napokon végig mellette harcolt, arra az esetre, ha valakinek újra szüksége lenne rá, hogy legyen hová menekülnie.

Amikor hősnek nevezték, Minh csak gyengéden elmosolyodott, és azt mondta: „Én is ugyanezt tenném bárkiért.” De az elárasztott területen élő több száz ember számára Nguyễn Van Minh a remény forrása, a legkedvesebb dolog, amivel a katasztrófa közepette találkoztak, és egy tiszteletre méltó hős.

Forrás: https://baodaklak.vn/xa-hoi/202512/chang-trai-28-tuoi-cuu-hang-tram-nguoi-trong-lu-du-12c1894/