Színes ragacsos rizssütemények az emberek között

[hirdetés_1]

Az egyik érdekes dolog az, hogy a déli ragacsos rizssütemények meglehetősen hasonlóak a szomszédos országokéhoz.

A vietnami kultúrában a ragacsos rizsből készült sütemények nagyon ismerősek. Közülük a legkiemelkedőbbek a banh chung és a banh tet, valamint számos más, rendkívül változatos süteményfajta. Azonban kevesen tudják, hogy a banh nep valójában egy gyakori kulturális jellegzetesség a kelet-ázsiai régióban, ahol a sütemények meglehetősen hasonlóak egymáshoz.

Kínában is kapható mindhárom, Vietnámban népszerű ragacsos rizssüteményfajta, nevezetesen a banh chung, a banh tet és a banh ú. A kínai kultúrában a ragacsos rizssüteményeket általában song (粽) vagy song tu (粽) néven emlegetik. A név leggyakoribb jelentése azonban a banh ú-ra utal. Ezenkívül a megkülönböztetés érdekében minden süteménytípusnak saját neve van, az alakjától függően.

A banh chungot phuong tongnak (方粽) nevezik, ahol a „phuong” négyzetet jelent, tehát a „phuong tong” négyzet alakú, ragacsos rizssüteményt. Úgy tartják, hogy ez a süteményfajta az ősi baiyue kultúrából származik. Manapság Kínában a banh chung csak bizonyos területeken vagy etnikai csoportokban jelenik meg, amelyeket a múltban a baiyue kultúra befolyásolt. Mivel a banh chung a vietnami kultúra tipikus süteménye, a kínaiak vietnami phuong tongnak is nevezik.

A süteményt „giac tong”-nak (角粽) hívják, ahol a „giac” szöget jelent, mivel ennek a süteménynek éles a sarka. Van egy másik neve is, a „giac thu” (角黍), de a magyarázat némileg eltér. Ebben a névben a „giac” szarvat, a „thu” ragacsos rizst, tehát a „giac thu” szarv alakú ragacsos rizssüteményt jelent. A legenda szerint a kínai folklórban van egy Giai Trai nevű állat, amely istenné tenyésztette magát. Ez egy egyszarvú kecske (unikornis kecske), amely a víz alatt él. Talán azért, mert a süteményt gyakran használják Giai Trai isten imádatára a Duanwu fesztiválon, az emberek szarv alakúra készítik, és „giac thu”-nak nevezik.

A banh tet-et truong tongnak (長粽) nevezik, ahol a „truong” hosszút jelent, vagy dong tongnak (筒粽), ahol a „dong” csövet jelent, mivel ennek a fajta süteménynek hosszú a teste és úgy néz ki, mint egy cső. Sok vietnami kutató úgy magyarázza, hogy a déli banh tet az északi banh chung egy változata. Sőt, van egy olyan magyarázat is, hogy mivel a vietnami nép kapcsolatba került a Siva istent imádó champa kultúrával, a banh chung kerek formává alakult, amely a lingát – Siva isten szimbólumát – szimbolizálja. Azonban mivel a banh tet nemcsak Vietnamban van jelen, ezek a hipotézisek kevésbé meggyőzőek.

A vietnámi emberekkel ellentétben, akik ragacsos rizssüteményt esznek a holdújévkor, a kínaiak főként a Duanwu Fesztivál, más néven a Sárkányhajó Fesztivál idején fogyasztják.

A Khao tom mat vagy khao tom egy népszerű sütemény Thaiföldön és Laoszban. Jellemzője a vastag, ragacsos rizsréteg, amelyet banánlevélbe csomagolnak. A ragacsos rizst keverhetik egy kevés feketebabbal. A töltelék általában banán, néha zöldbabbal, taróval, sertéshússal stb. cserélik. Csomagoláskor két süteményt összekötnek, hogy egy párt alkossanak.

Ezért a khao tom mat szimbolikus sütemény a pagodák földjén élő párok számára. A thaiföldiek úgy tartják, hogy amikor a szerzetesek megkezdik három hónapos esős évszakos elvonulásukat, és khao tom matot ajánlanak fel a szerzeteseknek, tartós szeretet lesz köztük.

A Khao tom mat ünnepet Thaiföldön a 12. holdhónap 15. napján megrendezett Mahachat ünnephez is kötik. A buddhista legenda szerint ez Vessantara herceg, Sákjamuni Buddha egyik korábbi inkarnációjának születésnapja. Nagy együttérzés jellemezte, és hajlandó volt mindenét odaadni. Ezért ezt az ünnepet jótékonysági fesztiválnak tekintik a théraváda buddhista hagyományt követő országokban, beleértve Thaiföldet is.

A ketupat egy nagyon híres rizssütemény Délkelet-Ázsia szigetországaiban, például Malajziában, Indonéziában, Szingapúrban, Bruneiban és a Fülöp-szigeteken. A sütemény fő összetevője a rizs vagy ragacsos rizs, amelyet vadgesztenyéből készült vízben áztatnak. A süteményt rombusz alakban összefonódó levelekbe tekerik. Ezenkívül az emberek keverhetnek egy kevés fekete babot vagy zöldbabot a ragacsos rizshez.

Sok érdekes magyarázat kering a torta formájáról. Vannak, akik úgy vélik, hogy a kívülről összefonódó levelek az emberi hibákat szimbolizálják, míg a belül lévő fehér ragacsos rizs a megtisztult lelket. Mások úgy magyarázzák, hogy a kívülről becsomagolt leveleknek a balszerencse elűzése a funkciójuk, míg a belül lévő ragacsos rizs a bőséget és a boldogságot jelképezi, így a ketupat torta ház elé akasztása elűzheti a gonosz szellemeket.

Minden évben, az iszlám naptár 10. hónapjának kezdetén a világ minden táján a muszlimok megünneplik az Íd al-Fitr fesztivált, amely a ramadán böjti hónap végét jelzi. Délkelet-Ázsia szigetországaiban a muszlimok nagy mennyiségben készítenek ketupat süteményeket, hogy megünnepeljék ezt a fontos ünnepet.

Érdekesség, hogy Dél-Vietnámban ragacsos rizssütemények kaphatók, amelyek meglehetősen hasonlítanak a szomszédos országok süteményeihez. A banh cap egyfajta sütemény, amely hasonló a banh tet-hez, de a teste lapos és rövid, a töltelék pedig általában banán vagy bab. Minden süteménynek két oldala van, egy lapos és egy ívelt. Becsomagolás után a két süteményt összekötik, a két lapos oldalt összenyomják, a két ívelt oldal kifelé néz. A "cap" szó jelentése: összeilleszteni, hogy párt alkossanak. A banh cap hasonló a thaiföldi banh khao tom mat-hoz.

A kókuszlevelű sütemény ragacsos rizsből és egy kevés babból, általában banánból készül. A sütemény téglalap alakú, mindkét végén lapos, és a testét kókuszlevél borítja. Látható, hogy a kókuszlevelű sütemény hasonló a délkelet-ázsiai szigetországokban található ketupat süteményhez.

A déli khmerek katum vagy katom süteményeket fogyasztanak, amelyek An Giang tartományban népszerűek, és hasonlóak a ketupat süteményekhez. A katum süteményeket ragacsos rizsből és egy kevés babból készítik. Kívülről a süteményt összefont pálmalevelek borítják, tetején szirmokkal. Összességében a sütemény gránátalmára hasonlít, de négyzet alakú.

A banh ba trang vietnami kifejezés a kínai ragacsos rizssüteményre. Eredetileg nhuc tongnak hívták, ami húsos ragacsos rizssüteményt jelent, ahol az „nhuc” húst, a „tong” pedig ragacsos rizst jelent. A délnyugaton élő kínaiak főként a teochew dialektushoz tartoznak, ezért a „huc tong” kiejtése „bah tsàng”, amiből a vietnamiak tévesen „ba trang”-nak ejtik.

Tra Vinh tartománynak van egy specialitása, a Tra Cuon ragacsos rizssütemény, amely a háromszínű ragacsos rizsre jellemző. Eddig a legtöbb kutató úgy vélte, hogy ez az étel a khmer kultúrából származik. Azonban nagyon valószínű, hogy a kínai kultúrából származik, mivel Kínában is létezik egy teljesen hasonló sütemény. Másrészt meg kell jegyezni, hogy ez a fajta ragacsos rizssütemény sózott tojást használ. Ez egy ritkán előforduló összetevő a vietnami és khmer konyhában, de nagyon népszerű a kínai konyhában. A sózott tojás számos kínai ételben megtalálható, nevezetesen a gombócokban, pia süteményekben, holdsüteményekben stb. Tra Vinh, Soc Trang és Bac Lieu három olyan tartomány, ahol nagyszámú kínai él a Chaozhou csoportból. Valószínűleg ők hozták ezt a háromszínű ragacsos rizssüteményt Kínából Vietnamba, ahol aztán a khmer és a vietnami nép átvette.

[hirdetés_2]
Forrás