A ragacsos rizssütemények számtalan színe az emberi világban.

Báo Nông nghiệp Việt Nam•24/01/2023

[hirdetés_1]

Érdekes módon Dél-Vietnámban ragacsos rizssütemények kaphatók, amelyek meglehetősen hasonlóak más országok süteményeihez.

A vietnami kultúrában a ragacsos rizssütemények nagyon ismerősek. Közülük kiemelkedik a banh chung és a banh tet, de sok más változat is létezik. Azonban nem sokan tudják, hogy a ragacsos rizssütemények valójában bevett kulturális jellegzetesség Kelet-Ázsiában, és sok hasonló süteménytípus létezik.

Mindhárom Vietnámban népszerű ragacsos rizssüteményfajta – a banh chung, a banh tet és a banh u – Kínában is megtalálható. A kínai kultúrában a ragacsos rizssüteményeket általában "tong"-nak (粽) vagy "tong zi"-nek (粽) nevezik. A név leggyakoribb jelentése azonban a banh u-ra utal. Ezenkívül minden süteménytípusnak megvan a saját neve, alakjától függően, hogy megkülönböztesse őket.

A banh chungot 方粽-nak (fāng tōng) hívják, ahol a "fāng" négyzetet jelent, tehát a "fāng tōng" négyzet alakú ragacsos rizssüteményt jelent. Úgy tartják, hogy ez a fajta sütemény az ősi bajjüe kultúrából származik. Ma Kínában a banh chung csak bizonyos régiókban vagy etnikai csoportokban jelenik meg, amelyeket a múltban a bajjüe kultúra befolyásolt. Továbbá, mivel a banh chung a vietnami kultúra jellegzetes süteménye, a kínaiak vietnami 方粽-nak (fāng tōng) is nevezik.

A ragacsos rizsgombócot „jiao tong”-nak (角粽) hívják, ahol a „jiao” sarkot jelent, mivel a gombócnak éles sarkú alakja van. Van egy másik neve is, a „jiao shu” (角黍), de a magyarázat némileg eltér. Ebben a névben a „jiao” szarvat jelent, a „shu” pedig ragacsos rizst, tehát a „jiao shu” egy szarv alakú ragacsos rizsgombócot jelent. A legenda szerint a kínai folklórban van egy isteni létet elért lény, akit egyszarvú kecskének (duk zhai) neveznek, és víz alatt él. Lehetséges, hogy mivel a ragacsos rizsgombócokat gyakran ajánlanak fel Jie Zhai istennek a Sárkányhajó Fesztivál idején, az emberek szarvhoz hasonlóvá tették őket, és „jiao shu”-nak nevezték őket.

A bánh tétet trường tốngnak (長粽) nevezik, ahol a "trường" hosszút jelent, vagy đồng tốngnak (筒粽), ahol a "đồng" csövet jelent, mivel ennek a fajta süteménynek hosszú a teste és csőre hasonlít. Sok vietnami kutató úgy magyarázza, hogy a déli bánh tét az északi bánh chưng egy változata. Egyesek azt is feltételezik, hogy a vietnamiak a champa kultúrával való kapcsolata és Siva imádata miatt a bánh chưng kerek formává alakult át, amely a lingát – Siva szimbólumát – szimbolizálja. Mivel azonban a bánh tét nem csak Vietnamra jellemző, ezek az elméletek kevésbé meggyőzőek.

A vietnamiakkal ellentétben, akik ragacsos rizssüteményeket esznek a holdújév idején, a kínaiak főként a Sárkányhajó Fesztivál, más néven a Sárkányhajó Fesztivál idején fogyasztják őket.

A Khao tom mat vagy khao tom egy népszerű süteményfajta Thaiföldön és Laoszban. Megkülönböztető jellemzője a vastag, ragacsos rizsréteg, amelyet banánlevélbe csomagolnak. A ragacsos rizst egy kevés feketebabbal is össze lehet keverni. A töltelék általában banán, de néha mung babbal, taróval, sertéshússal stb. is helyettesítik. Becsomagoláskor két süteményt párrá kötnek össze.

Ezért a khao tom mat szimbolikus sütemény a templomok földjén élő párok számára. A thai emberek úgy tartják, hogy amikor a szerzetesek megkezdik három hónapos esős évszakbeli elvonulásukat, és khao tom matot ajánlanak fel nekik, szerelmük tartós lesz.

A khao tom mat torta Thaiföldön a 12. holdhónap 15. napján megrendezett Mahachat fesztiválhoz is kapcsolódik. A buddhista legenda szerint ez Vessantara herceg, Sákjamuni Buddha egyik korábbi inkarnációjának születésnapja. Nagy együttérzéssel rendelkezett, és hajlandó volt mindenét odaadni. Ezért ezt az ünnepet a théraváda buddhista hagyományt követő országokban, beleértve Thaiföldet is, az adakozás ünnepének tekintik.

A ketupat egy nagyon népszerű rizssüteményfajta Délkelet-Ázsia szigetországaiban, például Malajziában, Indonéziában, Szingapúrban, Bruneiban és a Fülöp-szigeteken. A fő összetevő a rizs vagy ragacsos rizs, amelyet vadgesztenyével forralt vízben áztatnak. A süteményt rombusz alakban elrendezett fonott levelekbe tekerik. Ezenkívül kis mennyiségű fekete babot vagy mung babot is adhatnak a ragacsos rizshez.

A torta formáját számos érdekes értelmezés övezi. Egyesek úgy vélik, hogy a kívülről összefonódó levelek az emberi hibákat szimbolizálják, míg a belül lévő fehér ragacsos rizs a megtisztult lelket képviseli. Mások szerint a levelek külső borítása elűzi a balszerencsét, a belül lévő ragacsos rizs pedig a bőséget és a boldogságot jelképezi, így a ház elé akasztott ketupat torták elriaszthatják a gonosz szellemeket.

Az iszlám naptár szerint minden évben október elején a muszlimok világszerte megünneplik az Íd al-Fitrt, amely a ramadán böjt hónapjának végét jelzi. Délkelet-Ázsia szigetországaiban a muszlimok nagy mennyiségű ketupat kenyeret készítenek erre a fontos ünnepre.

Érdekes módon Dél-Vietnámban ragacsos rizssütemények kaphatók, amelyek meglehetősen hasonlítanak más országok süteményeihez. A banh cap egyfajta sütemény, amely hasonló a banh tet-hez, de laposabb és rövidebb, általában banán- vagy babpürével töltve. Minden süteménynek két oldala van, egy lapos és egy ívelt. Becsomagolás után a két süteményt összekötik, a lapos oldalakat egymáshoz nyomják, az ívelt oldalakat pedig kifelé. A "cap" szó jelentése: párként összekapcsolni. A banh cap hasonló a thaiföldi khao tom mathoz.

A kókuszleveles sütemény ragacsos rizsből készül, amelyet egy kevés babbal, de általában banánnal kevernek össze. A sütemény téglalap alakú, mindkét végén lapított, és kókuszlevélbe van csomagolva. Nagyon hasonlít a ketupathoz, egy délkelet-ázsiai szigetországokban található süteménytípushoz.

A dél-vietnami khmereknek van egy ka tum vagy ka tom nevű süteménytípusuk, amely An Giang tartományban népszerű, és nagyon hasonlít a ketupathoz. A ka tum sütemény ragacsos rizsből és egy kevés babból készül. A külsejét összefonódó pálmalevelek borítják, a tetején virágszirmok vannak. Összességében a sütemény gránátalmára hasonlít, de négyzet alakú.

A „Bánh bá trạng” vietnami kifejezés a kínai stílusú, vegyes töltelékkel töltött ragacsos rizsgombócra. Eredeti neve „nhục tống” volt, ami húsos ragacsos rizsgombócot jelent, ahol az „nhục” húst, a „tống” pedig ragacsos rizst jelent. A délnyugat-vietnami kínaiak, akik főként a teochew dialektust beszélik, a „nhục tống” szót „bah tsàng”-nak ejtették, amit a vietnamiak később tévesen „bá trạng”-nak ejtettek.

Tra Vinh tartománynak van egy specialitása, a Tra Cuon ragacsos rizssütemény, amelyet a háromszínű ragacsos rizs jellemez. Korábban a legtöbb kutató úgy vélte, hogy ez az étel a khmer kultúrából származik. Azonban teljesen lehetséges, hogy a kínai kultúrából származik, mivel Kínában is létezik egy nagyon hasonló típusú sütemény. Fontos továbbá megjegyezni, hogy ehhez a ragacsos rizssüteményhez sózott tojássárgáját használnak. Ez az összetevő kevésbé gyakori a vietnami és a khmer konyhában , de nagyon elterjedt a kínai konyhában. A sózott tojássárgája számos kínai ételben megtalálható, leginkább a párolt zsemlékben, holdsüteményekben és más hagyományos süteményekben. Tra Vinh, Soc Trang és Bac Lieu három tartomány, ahol nagy teochew kínai lakosság él; lehetséges, hogy ők hozták ezt a háromszínű ragacsos rizssüteményt Kínából Vietnamba, ahol aztán a khmer és a vietnami nép átvette.

[hirdetés_2]
Forrás