Egy szitáló reggelen a Kubai Forradalmi Fegyveres Erők Minisztériumának Politikai Osztályának autója vitt el minket Havannából, a fővárosból, Matanzas tartomány felé. A csoportot Antonio alezredes (becenevén Dau), a Politikai Osztály egyik tisztje és egy női tolmács, Claudya kapitány (becenevén Hong) kísérte. A hatalmas autópálya sötét selyemcsíkként húzódott a part mentén, egyik oldalán kék hullámokkal, a másikon dombokkal és füves területekkel, buja zöld fűvel. A kubai táj azoknak, akik már bejárták a világ felét, a déli és dél-középső régiók tengerparti vidékére emlékeztet. Két jól megkülönböztethető esős és napsütéses évszak is van. A hosszú, homokos tengerpart fölé hajló kókuszpálmák sorai a tűző napon száradnak. Matanzas Kuba egyik vidéke, amelyet turistaparadicsomként ismernek, fenséges és kecses szépséggel, mint egy hercegnő az óceánra néző ablaknál. Kuba földjének és egén minden, ami megjelenik, furcsán ismerős érzést kelt. A buja zöld zöldségfoltok bazsalikom, porcsin, amaránt... sőt, még mézfű illatát is árasztják. Hajnalban és alkonyatkor sirályrajok csapnak le, hogy játsszanak a fürdőző turistákkal. Szívünket a közelség és az intimitás érzése tölti el, mintha egy ismerős emlékhez térnénk vissza, ahelyett, hogy először lépnénk be egy távoli vidékre...

A Néphadsereg újságjának küldöttsége a Kubai Forradalmi Fegyveres Erők Minisztériumának Politikai Osztályával együttműködve dolgozott a propagandamunkán és a hadsereg felépítésén. Fotó: TRONG HAI

A domboldalt megvilágító élénkpiros pünkösdirózsák soraira nézve Vu Xuan Dan ezredes, a Néphadsereg Újságjának hivatali vezetője boldogan felkiáltott:

- A világ másik felén lenni olyan érzés, mintha a szülővárosom földjein sétálnék!

Ez a felkiáltás nem eltúlzott, hanem nagyon is valóságos és ismerős érzés. A táj itt To Huu költő „Kubából” című versének soraira emlékeztet minket. Több mint 6 évtizeddel ezelőtt, amikor „Kubába, a Tűz szigetére, Say szigetére…” érkezett, a vietnami forradalmi költészet híres költője gyönyörű érzéseket és asszociációkat táplált: „…Rád nézve azt hittem, hogy szülővárosomban vagyok/ A Hon Gai-i lány a távoli tengert őrzi/ Hiányzik a délről érkezett nővér, aki az ellenséget üldözi/ Dong Thap nádasai, Tuy Hoa cukornádja között…”.

Így van! A két ország közötti hasonlóságok nemcsak a gyönyörű természetben rejlenek, hanem generációkon át áthatják az emberek lelkét is, a két ország függetlenségéért és szabadságáért folytatott küzdelem és annak fenntartásának történetétől kezdve. Kubában töltött napjaink alatt minden egyes lépésünket az utcán meleg szeretettel fogadták az emberek. A recepcióstól kezdve a szálloda biztonsági őrén át a taxisofőrökig, az utcai énekesekig... amikor megtudták, hogy Vietnámból származunk, mindenki szélesen mosolygott, integetett, és az ismerős szavakat mondta: "Ola Vietnam! Viva Vietnam! Viva Ho Chi Minh !" (Helló Vietnam! Éljen soká Vietnam! Éljen soká Ho Chi Minh!).

Matanzas felé menet egy igazán lenyűgöző kép tárult a szemünk elé. A kék tenger melletti hegytetőn egy vörös tűzoszlop csapott fel egyenesen az égbe. Megkérdeztük Claudya főhadnagyot, aki elmagyarázta, hogy a tűzoszlop az Antonio Guiteras Hőerőmű kéményéből származik. Az erőmű működése közben volt egy kémény, amely mindig fényes tűzsugarat bocsátott ki, mint egy óriási fáklya a tengerparton. A kép nagyon erős vizuális érzést keltett, mély metaforával. Kubát a "Tűz szigeteként" ismerik. Ez a nemzeti szellem lángja, a függetlenségért és szabadságért folytatott rendíthetetlen harc akaratának lángja, amelyet olyan legendás emberek gyújtottak meg, mint a nagy vezető, Fidel Castro, és olyan kiemelkedő nemzeti hősök, mint José Martí Pérez, Antonio Maceo, Che Guevara... Ez a halhatatlan láng egy generációról generációra szálló örökség, amely elősegíti a kubai nép belső erejét, hogy számtalan nehézséget és kihívást legyőzve magasan és büszkén álljon a Karib-tengeren. Ezért Kuba bármely részén könnyű megpillantani a tűz szimbólumát, amely a kubai nép rendíthetetlen szellemét és üzenetét hordozza. Ez a szobrokból és ősi építészeti alkotásokból készült fáklya. Ez a pislákoló tűz a Castillo del Morro erőd ünnepi estéjén. Hősies zene hangjai között kubai katonák tartják magasra a fényes fáklyát, kiabálva az ország védelmére tett esküt, és üdvözölve a közelről és távolról érkező látogatókat. Az ágyúk és az óceán hullámainak hangja visszhangzott az ősi, több mint 500 éves kőfalakon keresztül, úgy hangzott, mint az ország védelméért folytatott évszázados küzdelem visszhangja. A pislákoló tűzfényben sétálva mélyebben éreztük a forradalmi szellem lángját, a győzelembe vetett hitet, a szolidaritást és a barátságot Kuba és Vietnam népe között. A több ezer tengeri mérföldes távolság ellenére is fényesen ég, kitartóan legyőzve minden kihívást...

Ez az első alkalom, hogy a Néphadsereg Újság küldöttséget küldött Kubába. A küldöttséget Doan Xuan Bo vezérőrnagy, párttitkár, főszerkesztő vezette, tagjai: Vu Xuan Dan ezredes, irodavezető; Dinh Trong Hai alezredes, a fotóosztály vezetője; Pham Van Hieu alezredes, riporter. És én - Phan Tung Son ezredes, a Ho Si Minh-városi képviseleti iroda vezetője. Munkaútunkra Vietnam és Kuba közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 65. évfordulója (1960. december 2. / 2025. december 2.) alkalmából került sor, tovább növelve az izgalmat és a tiszteletet minden katona-újságíró iránt. Szent érzelmek ébredtek bennünk a forradalmi eredmények előtt, amelyeket a két párt és a két ország népe a nemzeti felszabadulásért folytatott küzdelem, a függetlenség és a szabadság megőrzése során elért. Távozás előtt Doan Xuan Bo vezérőrnagy a következőket mondta a küldöttség tagjainak: „Ez egy ritka megtiszteltetés és lehetőség a katona újságírók számára, amely bizonyítja a Központi Katonai Bizottság, a Nemzetvédelmi Minisztérium és a Vietnami Néphadsereg Általános Politikai Osztályának vezetése figyelmét a hadseregben folyó sajtó- és médiamunkára. Ezért különleges eredményeket és lenyomatokat kell magunkévá tennünk a gyakorlatból, hozzájárulva a propagandamunka minőségének és hatékonyságának javításához, sikeresen felépítve egy sajtóügynökség modelljét, a multimédiás kommunikációt a digitális környezetben”. Majd miután több mint 10 napot töltöttünk a valóság átélésével, a „Tűz-szigeten, mondjuk-szigeten” élve kubai barátainkkal és bajtársainkkal, amit megtapasztaltunk és megéreztünk, messze felülmúlta egy átlagos üzleti út eredményeit...

Kuba testvéri országa az elmúlt 6 évtizedben szoros kapcsolatot ápolt a vietnami néppel. Azonban amikor együtt éltünk a „Tűz szigetén, a Mondás szigetén”, igazán átéreztük a két ország közötti mély hasonlóságokat. A küldöttség repülőtéri fogadására berendezett kis helyiségben Marcelo Perez vezérőrnagy, a Kubai Forradalmi Fegyveres Erők Minisztériumának politikai igazgatóhelyettese és a küldöttség tagjai felváltva öleltek meg minket szorosan, kifejezve bajtársias és hűséges testvéri szeretetüket. A gőzölgő, forró kávé illata és a barátságos, humoros szavak azonnal eltörölték az idő és a földrajzi távolság minden korlátját, segítve feledtetni a több mint 20 órás repülőút fáradtságát, nem is beszélve a több mint 8 órás párizsi (Franciaország) átszállási időről.

Marcelo Perez vezérőrnagy megemlítette a két ország pártjai, államai és népei közötti hűséges barátságot és tartós szolidaritást, amelynek ápolásáért keményen dolgoztak. Ez egy felbecsülhetetlen értékű érték, amelynek megőrzéséért és fejlesztéséért a mai generációnak felelőssége. A két ország pártjainak, államainak és hadseregeinek vezetői között a közelmúltban tett látogatások és delegációcserék továbbra is erőteljesen előmozdították Vietnam és Kuba kapcsolatát és mély együttműködését.

Kubai bajtársai meleg érzéseit átélve Doan Xuan Bo vezérőrnagy megosztotta velünk: „Amint ideérkeztünk, a családi szeretet melegét éreztük, mintha vér szerinti testvéreinkhez térnénk vissza. Az elmúlt 65 évben a Ho Si Minh elnök és Fidel Castro elnök által megalapozott különleges vietnami-kubai kapcsolat a kor szimbólumává vált. Kubához hasonlóan Vietnam is évekig heves háborúkon ment keresztül. A küldöttség ezen munkaútja nemcsak védelmi külügyi tevékenység, hanem egy utazás is a Néphadsereg Újság újságírói csapatának hagyományainak folytatására, számos olvasó teljes bizalmát élvezve...”.

A fényes fáklya és a kék tenger, két kontrasztos szín mélységet ad a magával ragadó „Tűzsziget” képnek. A természet örök szépsége, valamint a kubai nép generációinak történelme és kultúrája olyan, mint egy örök láng, amely a kék Karib-tengeren ragyog...

(folytatás)

    Forrás: https://www.qdnd.vn/phong-su-dieu-tra/phong-su/song-cung-dao-lua-dao-say-ky-1-duoc-sang-va-bien-xanh-938560