A Kubai Forradalmi Fegyveres Erők Politikai Osztályának járműve egy szitáló reggelen vitt minket Havannából Matanzas tartomány felé. Elkísért minket Antonio alezredes (szeretetteljesen Dâu néven ismert), a Politikai Osztály egyik tisztje, és női tolmácsunk, Claudya főhadnagy (szeretetteljesen Hồng néven ismert). Az autópálya sötét selyemszalagként húzódott a part mentén, egyik oldalán türkizkék vízzel, a másikon pedig lankás dombokkal és rétekkel, buja növényzettel. A kubai táj a világ felé utazóknak Dél- és Dél-Közép-Vietnam tengerparti vidékére emlékeztette. Két jól megkülönböztethető évszak volt, az esős és a száraz. A kókuszpálmák sorai pedig a napsütötte homok hosszú szakaszaira hajoltak. Matanzas Kuba egyik úgynevezett turisztikai paradicsoma, kifinomult és elegáns szépséggel, mint egy hercegnő, aki az óceán ablaka mellett fekszik. A kubai tájban minden furcsán ismerősnek tűnt. A vadon termő zöldségek buja zöld foltjai menta, porcsin, amaránt... sőt, még mézfű illatát is árasztják. Hajnalban és alkonyatkor sirályrajok csapnak le a strandolók felé, játékosan siklanak felettük. Közelség és ismerősség érzése öntötte el szívünket, mintha egy ismerős emlékhez térnénk vissza, ahelyett, hogy először lépnénk be egy távoli vidékre...

A Néphadsereg újság küldöttsége a Kubai Forradalmi Fegyveres Erők Minisztériumának Politikai Osztályával dolgozott együtt a propaganda és a hadseregépítés területén. Fotó: TRONG HAI

A hegyoldalt beborító élénkpiros bazsarózsa-virágokat bámulva Vu Xuan Dan ezredes, a Néphadsereg Újságjának vezérkari főnöke örömmel felkiáltott:

- Annak ellenére, hogy fél világot járok, olyan érzés, mintha a szülővárosom mezőin és kertjein sétálnék!

Ez a felkiáltás nem túlzás, hanem egy nagyon is valós és átélhető érzelem. A táj itt Huu To Huu költő „Kubából” című versének sorait idézi. Több mint hat évtizeddel ezelőtt, amikor megérkezett „Kubába, a Tűz szigetére, a Mámor szigetére...”, a vietnami forradalmi költészet híres költője gyönyörű érzéseket és asszociációkat táplált: „...Rád nézve, otthon képzelem magam / A Hon Gai-i lányt, aki a távoli tengert őrzi / Emlékszem a déli nővérekre, akik az ellenséget üldözik / Dong Thap nádasai, Tuy Hoa cukornádja között...”.

Ez teljesen igaz! A két ország közötti hasonlóságok nemcsak gyönyörű természetükben rejlenek, hanem generációkon át mélyen bevésődtek népeik lelkébe is, a két nemzet függetlenségének és szabadságának megszerzéséért és fenntartásáért folytatott küzdelem történetéből fakadva. Kubai napjaink alatt minden lépésünket meleg vendégszeretettel fogadták az emberek. A szálloda recepciósától és biztonsági őrétől kezdve a taxisofőrökön és az utcai énekeseken át... amikor megtudták, hogy Vietnamból származunk, mindenki szélesen mosolygott, integetett, és az ismerős mondattal üdvözölt minket: "Ola Vietnam! Viva Vietnam! Viva Ho Chi Minh !" (Helló Vietnam! Éljen soká Vietnam! Éljen soká Ho Chi Minh!).

A Matanzas felé vezető úton egy igazán megdöbbentő kép tárult elénk. A kék tengerre néző hegycsúcson élénkvörös tűzoszlop csapott fel egyenesen az égbe. Megkérdeztük Claudya hadnagyot erről, aki elmagyarázta, hogy a tűz az Antonio Guiteras Hőerőmű kéményéből származik. Az erőmű működése közben az egyik kémény folyamatosan ragyogó tűzsugarat bocsát ki, mint egy óriási fáklya a parton. Ez a kép hihetetlenül erőteljes és mélyen metaforikus volt. Kubát a "Tűz szigeteként" ismerik. Ez a nemzeti szellem lángja, a függetlenségért és szabadságért folytatott rendíthetetlen és legyőzhetetlen harc akarata, amelyet olyan legendás személyiségek lobbantottak fel, mint a nagy vezető, Fidel Castro, és olyan kiemelkedő nemzeti hősök, mint José Martí Pérez, Antonio Maceo és Che Guevara... Ez a halhatatlan láng generációs örökség, amely a kubai nép belső erejét kovácsolja, hogy számtalan nehézséget és kihívást legyőzve magasan és büszkén álljon a Karib-térségben. Éppen ezért Kubában mindenhol könnyen megtalálható a tűz szimbóluma, amely a kubai nép rendíthetetlen szellemét és üzenetét hordozza. Ez a szobrokon és ősi építészeti építményeken égő fáklya. Ez a Castillo del Morro erőd pislákoló tüze egy éjszakai fesztiválon. A pezsgő zene ütemére a kubai katonák felemelik fényesen égő fáklyáikat, kiabálva esküjüket az ország határainak védelmére, és üdvözlik a közelről és távolról érkező látogatókat. Az ágyúk hangja és a hullámok visszhangja az ősi, több mint 500 éves kőfalakon úgy rezonál, mint az ország védelméért folytatott évszázados küzdelem visszhangja. A pislákoló tűzfényben sétálva még mélyebben éreztük a forradalmi szellem, a győzelembe vetett hit, valamint a kubai és vietnami nép közötti szolidaritás és barátság lángját. Annak ellenére, hogy a hatalmas óceán elválasztja őket, a láng továbbra is fényesen ég, és minden kihívás között kitart...

Ez az első alkalom, hogy a Néphadsereg Újság küldöttséget küldött Kubába. A küldöttséget Doan Xuan Bo vezérőrnagy, párttitkár és főszerkesztő vezeti, tagjai között pedig Vu Xuan Dan ezredes, irodavezető; Dinh Trong Hai alezredes, a fotóosztály vezetője; Pham Van Hieu alezredes, riporter; és jómagam, Phan Tung Son ezredes, a Ho Si Minh-városi képviseleti iroda vezetője található. Utazásunk, amely egybeesett Vietnam és Kuba közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 65. évfordulójával (1960. december 2. / 2025. december 2.), tovább fokozta izgalmunkat és elismerésünket katona-újságíróként. Mély érzelmekkel tölt el minket a forradalmi teljesítmény, amelyet a két párt és a két ország népe elért a nemzeti felszabadító harcok, valamint a függetlenség és a szabadság megőrzésének hosszú története során. Indulás előtt Doan Xuan Bo vezérőrnagy a következőket mondta a küldöttség tagjainak: „Ez egy ritka megtiszteltetés és lehetőség a katona-újságírók számára, amely bizonyítja a Központi Katonai Bizottság, a Nemzetvédelmi Minisztérium és a Vietnami Néphadsereg Általános Politikai Osztályának vezetése törődését a hadsereg sajtó- és médiamunkájával. Ezért különleges eredményeket és benyomásokat kell szereznünk a gyakorlatból, hozzájárulva a propagandamunka minőségének és hatékonyságának javításához, és sikeresen felépítve egy multimédiás sajtó- és médiaügynökség modelljét a digitális környezetben.” Majd miután több mint 10 napig elmerülhettünk a valóságban, kubai barátainkkal és bajtársainkkal a „Tűz szigetén, a részegség szigetén” élve, amit megtapasztaltunk és megéreztünk, az messze felülmúlta egy átlagos üzleti út eredményeit...

Testvéri hazánk, Kuba, több mint hat évtizede szoros kapcsolatban áll a vietnami néppel. De csak akkor értettük meg igazán a két ország közötti mély hasonlóságokat, amikor a „Tűz szigetén, a Mámor szigetén” éltünk. A repülőtéren a küldöttség fogadására berendezett kis teremben Marcelo Perez vezérőrnagy, a Kubai Forradalmi Fegyveres Erők Minisztériumának politikai ügyekért felelős helyettes vezetője és a küldöttség többi tagja egymás után meleg ölelésekkel fejezte ki a bajtársiasság és a testvériség hűséges és szoros kötelékét. A gőzölgő, forró kávé illata és a barátságos, enyhén humoros megjegyzések azonnal eltörölték az idő és a földrajzi távolság minden határát, segítve feledtetni a több mint 20 órás repülőút fáradtságát, nem is beszélve a több mint 8 órás párizsi (Franciaország) átszállásról.

Marcelo Perez vezérőrnagy megemlítette a tartós barátságot és szolidaritást, amelyet mindkét ország felei, államai és népei szorgalmasan ápoltak. Ez egy felbecsülhetetlen értékű érték, amelynek megőrzése és fejlesztése a mai generáció felelőssége. A két ország feleinek, államainak és fegyveres erőinek vezetői közötti közelmúltbeli látogatások és eszmecserék tovább erősítették Vietnam és Kuba kapcsolatát és elmélyítették az együttműködést.

Kubai bajtársai meleg érzéseit fogadva Doan Xuan Bo vezérőrnagy megosztotta velünk: „Amint ideléptünk, a rokonság melegét éreztük, mintha visszatértünk volna vér szerinti testvéreinkhez. Az elmúlt 65 évben Vietnam és Kuba közötti különleges kapcsolat, amelyet Ho Si Minh elnök és Fidel Castro elnök alapított, a kor szimbólumává vált. Kubához hasonlóan Vietnam is évekig heves háborúkon ment keresztül. A delegáció útja nemcsak védelmi diplomáciai tevékenység, hanem egy utazás is, amely a Néphadsereg Újság újságíróinak hagyományát újjáéleszti, számos olvasónk teljes bizalmát és elvárását hordozva...”

A fáklyafény és a kék tenger – két kontrasztos szín – mélységet teremt a „Tűz szigete” magával ragadó tájában. A természet maradandó szépsége, valamint a kubai nép generációinak történelme és kultúrája halhatatlan lángként ragyog a kék Karib-tengeren...

(folytatás következik)

    Forrás: https://www.qdnd.vn/phong-su-dieu-tra/phong-su/song-cung-dao-lua-dao-say-ky-1-duoc-sang-va-bien-xanh-938560