A déli emberek szíve Ho bácsinak szól

Luu Cau zenész valódi neve Nguyen Hoan Cau, Soc Trang városából, Hau Giang tartományból származik. 1930. november 30-án született. Nagyon korán csatlakozott a forradalomhoz. 1948-ban Luu Cau zenészt áthelyezték a Southern Voice rádióállomáshoz, amely akkoriban az U Minh-erdőben működött. Fiatalos, egyszerű és érzelmes lelkével hagyott mély benyomást a közönségre olyan dalokkal, mint: "Eastern Forest", "Central Highlands Story", "You and I"...

1954 végén, amikor északra költözött, Luu Cau zenész a Vietnámi Zeneiskolában (ma a Vietnami Nemzeti Zeneakadémia) tanult, majd a Vietnam Hangja Zenei Tanszékén dolgozott. Kiemelkedő dalai ebből az időszakból a következők voltak: "My Hometown", "The South Remembers Forever Your Grace"... és a "Come Here with the Train Road" című dal, amelyet az ifjúsági önkéntesekről írtak. Luu Cau zenéje mély líraiságra hajlamos, folk hatásokkal, és saját stílussal rendelkezik.

Luu Cau zenész, aki az elsők között részesült szakmai képzésben a Vietnámi Zenei Konzervatóriumban, számos zenei műfajban kipróbálta magát, mint például: dalok; kórus és zenekar; szólóhangszerekre írt darabok; tánc- és filmzene komponálása. Az egyes műfajokban megjelent minden egyes művön keresztül a hallgatók megismerhetik a dallamszerkezet, a zenei kép felfedezését... A zeneszerzés mellett Luu Cau zenész szerkesztőként is dolgozik, a Zenei Szerkesztőbizottság vezetőjeként. A zenész több tízezer dal és zenemű rádióhullámokra juttatásához járult hozzá, hogy azonnal tükrözze a zenei életet és szolgálja a párt politikai feladatait, miközben javítja a hallgatók zenei esztétikáját.

2001-ben Luu Cau zenészt megtiszteltetés érte, hogy átvehette az Állami Irodalmi és Művészeti Díjat a következő műveiért: „Ó, Dél, készen állunk”, „Gyere vissza ide a vasúttal”, „A Dél örökké emlékezni fog kegyelmedre”, „A hősies ország dala” és a „Cuu Long Giang” kórusmű.

Zeneszerzői pályafutása csúcspontját Luu Cau zenész a „Mien Nam nho mai than nguoi” című dallal (Tran Nhat Lam versének szövege) érte el, amely az egyik legsikeresebb Ho bácsiról szóló zenemű. A „Mien Nam nho mai than nguoi” című dal alig egy héttel Ho bácsi halála után (1969-ben) jelent meg, és ez volt az első dal Ho bácsiról halála után, amelyet a Vietnam Hangja rögzített és sugárzott. A „Mien Nam nho mai than nguoi” azonnal a legtöbbet énekelt dallá vált azokban az időkben.

Truong Quang Luc zenész szerint: „Egy őszi reggelen 1969-ben Luu Cau követte a Vietnam Hangja rádió küldöttségét a Ba Dinh térre, hogy elbúcsúzzon Ho bácsitól. Végtelen bánatában Luu Cau mintha valahol Ho bácsi szívhez szóló szavait hallotta volna: „A Dél vietnami vér vére, vietnami hús húsa. A folyók kiszáradhatnak, a hegyek elkophatnak, de ez az igazság soha nem változik”. Ez a szívhez szóló mondás régóta megérintette az összegyűlt déli emberek lángoló szívét, és most Luu Cau-nak megadja az érzelmeket, hogy megírja ezt a dalt: „Még ha a hegyek el is kophatnak, és a folyó kiszáradhat is / Ó, Dél, Dél, örökké emlékezz mély háládra? A két szó, „Dél”, mindig a szívedben van / Hiányzol éjjel-nappal, egy pillanatnyi pihenés nélkül…”.

2001-ben, a „Zene hallgatók kérésére” (YCTG) „Zenekedvelők véleményeznek zenéről” rovatában számos barátom írt cikkeket a „Dél örökké emlékezik az Úr kegyelmére” című dalról. Barátom, Cao Lan Huong az 5. csapatból, Phu Chau, Dong Hung, Thai Binh így kezdte cikkét: „Ho bácsi a vietnami szépség megtestesülése – Ő az emberiség lótuszvirága” – írta így Ho bácsiról Che Lan Vien költő. Igen, senki sem tudja, mióta vált Ho bácsi képe örök emlékművé a vietnami nép szívében, és a „Dél örökké emlékezik az Úr kegyelmére” című dal egy gondolat, a Dél népének mély hálája a nemzet szeretett atyja iránt.

Ho Si Minh elnök - a vietnami nép szeretett atyja.

Cao Lan Huong szerint Luu Cau zenész már a dal elején kijelentette: „Még ha a hegyek erodálódhatnak és a folyók kiszáradhatnak is”, „Dél mindig hálával fog emlékezni rád”.

A „Dél örökké emlékezik Ho bácsi kegyelmére” című dalról Hoa Hong Lien az An Ducban, Quynh Phuban, Thai Binhben ezt írta: „Egy mély nosztalgiával teli dal, ahol az emberek és a táj összefonódik és összeolvad a szeretett Ho bácsi érzésében. Úgy tűnik, minden örökké Ho bácsi alakjához ragaszkodik. Bár Ho bácsi már nincs itt, teljesítettük a kívánságait, és őszinte szívvel felajánlottuk neki a legszebb virágokat.”

Cao Lan Huong, aki Hoa Hong Liennel közös gondolatait osztja, de saját érzéseit táplálja a zeneszerzővel kapcsolatban, ezt írta: „Fogalmam sincs, hol született és nőtt fel Luu Cau zenész, de egy dolgot érzek a zenésszel kapcsolatban: az őszinte és szívből jövő szeretetét szeretett Ho bácsi iránt.”

Mielőtt befejezte volna recenzióját, Cao Lan Huong így nyilatkozott: „Szeretném megemlíteni Felix Pita Rodriguez, kubai költő egy nagyon jó versének címét: »Ho Si Minh, a neve egy egész vers.« Igen, ő a vietnami nép szimbóluma. Ho Si Minh népünk köznyelvévé vált, ahogy Nguyễn Dinh Thi költő írta: Népünk nagybácsinak hívja / Egész élete az országé.”

Forrás: https://vov.vn/van-hoa/am-nhac/mien-nam-nho-mai-on-nguoi-tieng-long-cua-dong-bao-mien-nam-voi-bac-post1098172.vov