Kulináris „konvenció” Truong Sonban

ERDŐVÁGÁS TERMÉKEK KERÉSE ÉRDEKÉBEN

Amikor A Lưới kerületben (Thừa Thiên-Huế tartomány) dolgoztam, a helyiek gyakran unszoltak, hogy menjek vissza a falvaikba Tet (holdújév) idejére, hogy finom és egyedi, csak az ünnepek alatt kapható ételekkel lephessenek meg. „Nem fogsz csalódni! Sokan, akik a Tet-et etnikai kisebbségekkel ünneplik, az A Lưới-völgyben található Tet-et egy „ kulináris fesztiválhoz” hasonlítják, ahol számos etnikai csoport specialitásait kínálják, és amelyeket nem mindenkinek adatik meg életében egyszer” – hívta fel a figyelmet Lê Văn Hôi (33 éves, a Pa Kôh etnikai kisebbséghez tartozó Hồng Thượng község lakója).

A Ta Oi nép egyedülálló hagyományos Aza koonh fesztiválja.

A Pa Kôh lányok ünneplik az ünnepet és köszöntik az újévet.

Mr. Hoi olyan ételeket említett, amelyeket nem minden helyi lakosnak volt lehetősége megkóstolni: a pirított bambuszférgeket (egyfajta féreg, amely bambuszcsövekben él) mogyoróhagymával, amit P'rengnek hívnak. Ez azért van, mert szeptember előtt, majd minden évben február-március környékén a férgek már kibújnak a bambuszszárakból, és pillangókká alakulnak. Vagy ott van az erdei patkányból készült étel, amelyet gyömbérrel, chilipaprikával és egy kevés sóval pácolnak, majd bambuszcsövekben sütnek. Aztán ott van az A choor (egyfajta patakbeli hal), amelyet több réteg banánlevélbe tekerelnek, és forró parázson temetnek el... Ezek olyan ételek, amelyeket "pénzen nem lehet megvenni", mert az összetevők és a fűszerek endemikus fajoktól származnak, amelyek csak szezonálisan jelennek meg, és csak a Truong Son hegységben találhatók meg. Normális esetben ezek az ételek nem kaphatók, de a holdújév idején sok Pa Kôh család elkészíti őket, hogy a vendégeknek kínálja.

„Körülbelül egy hónappal Tet (holdújév) előtt a falu fiataljai hívogatták egymást, hogy menjenek az erdőbe erdei termékeket keresni. Természetesen nem tiltott vadállatokat, hanem pataki halakat, csigákat, békákat, ebihalakat… Különféle fűszereket is szedtünk és ástunk, például vadpaprikát (mac khen), gyömbért, galangált… és visszavittük a boltba. Tet napján, amikor vendégek jöttek, az ételtől függően egyszerűen csak megsütöttük őket, mogyoróhagymával pirítottuk, vagy taróval főztük… és így finom, meleg ételünk lett” – mondta Mr. Hoi.

Egy hónappal Tet (vietnami holdújév) előtt a Ta Oi közösség serényen készíti a felföld jellegzetes ízeit tartalmazó ételeket. Egyes ételeket tíz nappal korábban készítenek el, különösen a ragacsos rizsből készült különféle süteményeket. Can Hoan asszony (80 éves, Hong Thai közösségben élő Ta Oi nő) elmondta, hogy a férfiak elmennek harapnivalókat keresni és rượut (rizsbort) készíteni, míg a nők zúzzák a rizst, válogatják a ragacsos rizst, és leveleket keresnek a sütemények becsomagolásához. A Ta Oi emberek általában illatos helyi ragacsos rizsfajtákat választanak, mint például a ra du, cu cha, trui…, hogy süteményeket és ragacsos rizst készítsenek csövekben. „Anyám általában azért készíti őket, hogy felajánlja őket Yangnak ( Mennyországnak ) Tet ünnepkor. Közülük a quat tortát a legnehezebb becsomagolni, mert mindkét végét friss bambuszlevelekkel kell kihegyezni, mielőtt beleteszik a ragacsos rizst. Amikor elkészül, a torta két bivalyszarvra hasonlít, ezért bivalyszarvtortának is nevezik. Grillezett hússal fogyasztva nagyon finom” – mondta Can Hoan asszony. Még mindig készít egy különleges tortát, amely tört ragacsos rizsből és fekete szezámmagból ( adeep man ) készül, ez egy egyedülálló étel, amely a eltűnés szélén áll.

Miután évek óta a Truong Son hegységben él, Tran Nguyen Khanh Phong kutató megfigyelte, hogy a Tet (holdújév) idején a Ta Oi nép kulináris kultúráján keresztül, egyedi és gondosan elkészített ételekkel fejezi ki hagyományait. „Mivel hideg, hegyvidéki régióban élnek és sokat utaznak, a Ta Oi nép a száraz, sós és fűszeres ételeket részesíti előnyben. Ezért ételeik nagy részét grillezéssel, pirítással, főzéssel vagy blansírozással készítik” – magyarázta Phong.

N GAT NGAY MEN CHUON

Néhány egyedi felföldi étel a Tet (holdújév) idején: grillezett hal és hús bambuszcsövekben (a húst bambuszcsövekbe helyezik, kukoricacsövekkel borítják, és forró parázson sütik), a darabokra vágott taró, pácolt hússal összekeverve, majd csövekben sütve... Meglepő módon Tran Nguyen Khanh Phong úr szerint az első pillantásra talán visszataszítónak tűnő ételek, mint például a grillezett madarak, patkányok és erjesztett rákok, valójában felsőkategóriás finomságok. Miután az alapanyagokat megtisztították és befűszerezték, bambuszcsövekbe, nádszálakba vagy szárított tökökbe helyezik őket, majd rövid ideig tűzön sütik, hogy hőt termeljenek. Ezután kosarakban tárolják, vagy a tűzhely feletti rácsra helyezik őket. Néhány nap múlva, amikor kinyitják és megszagolják, fogyasztásra készek. A Ta Oi nép úgy véli, hogy ha ezeket az ételeket kínálják a vendégeknek a Tet idején, az a házigazda szeretetét és tiszteletét fejezi ki a látogatók iránt.

Az a-quat torta elengedhetetlen része a Tet (holdújév) ünnepségeknek a Truong Son-hegység etnikai csoportjai számára.

A kiváló kézműves, Ho Van Hanh (77 éves, Trung Son községben él), akit a „Truong Son hegység élő szótáraként” is emlegetnek, elmondta, hogy az A Luoi etnikai közösségeinek mezőgazdasági naptára általában a 10. holdhónappal ér véget, ezt követően ünneplik az Aza Új Rizs Fesztivált (a 12. holdhónap november 6. és 24. közötti napot választva). Az ország holdújévét az emberek két ünnep egyesítésének tekintik. Ezért a családok nem kímélik az energiát, hogy helyi termékeket találjanak a vendégeknek. Minden etnikai csoport specialitásait aprólékosan elkészítik, és az újévet ugyanúgy ünneplik, mint az Aza áldozatot.

„Apát jobban érdeklik az ’italok’, mint az ’ételek’. Ez Tet! A férfiaknak szükségük van valamire, amit a barátaikkal élvezhetnek, hogy jól érezzék magukat. Apu a tr'din bort szereti a legjobban, ami ’mennyei bort’ jelent, mert azt közvetlenül a fa tetején párolják le” – kuncogott az öreg Hanh. Bár Pa Kôh ember, az öreg Hanh a Cơ Tu nép hagyományos borát részesíti előnyben. Szerinte ez a legillatosabb és legfinomabb bor a Trường Sơn hegységben, amelyet az erdő mélyén növő tr'din fából nyernek. A borásznak csak egy bemetszést kell ejtenie a fa törzsén, és a levét egy edénybe kell gyűjtenie. Egy kis szárított chuồn fakéreg hozzáadásával a lé magától erjed, egyedi ízt termelve.

Grillezett vadpatkány bambuszcsövekben

A neves kézműves, Nguyen Hoai Nam (79 éves, a Hong Ha községben élő Co Tu etnikai kisebbség tagja) büszkén dicsekszik azzal, hogy a tr'din bort más etnikai csoportok, köztük az A Luoi-i Kinh nép is szereti, és Tet (holdújév) idején „elfogyott”. Nam úr elmagyarázza, hogy a Pa Koh, Ta Oi és Co Tu népeknek is van egy hasonló bortípusuk, a ta vat, amelyet pálmafáról desztillálnak. A pálmafát könnyebb megtalálni, de a szüretelése veszélyesebb, mert magasabbra kell mászni, mint a tr'din fára. „Ezek valószínűleg az egyetlen borfajták a világon , amelyeket közvetlenül a fáról szednek, és lepárlás nélkül fogyasztanak” – nevet Nam úr. Az egyéni ízléstől függően a Tet idején az etnikai kisebbségek ragadós rizsbort ( xieu ), erjesztett rizsbort ( a rieu ), a szitakötőfa kérgéből készült cukornádbort ( a vec ) és a szitakötőfa kérgéből készült erdei rattanbort ( ta via ) is főznek...

Le Thi Them asszony, az A Luoi kerület Kulturális és Információs Osztályának vezetője megjegyezte, hogy minden etnikai csoportnak megvannak a saját, egyedi hagyományos tet szokásai. Azonban igazán csodálatra méltó, hogy az emberek ötvözik „egyedi tetjüket” az ország „közös tetjével”, és hogy az etnikai csoportok továbbra is őrzik egyedi kulináris hagyományaikat, amelyek gazdagok a hegyek és erdők ízeiben. „Amikor a tet megérkezik, minden háztartás finom ételeket készít a vendégek meghívására. Olyan érzés, mintha a tet A Luoiban egy „nagyszabású találkozó” lenne az etnikai konyhákból, számtalan egyedi és finom étellel és itallal… Még érdekesebb, hogy a családok húsos tubusokat, süteményes kosarakat, borosüvegeket osztanak meg egymással… így olyan ételeket is élvezhetnek, amelyek nincsenek otthon. Ez az egység és a melegség tetje” – osztotta meg asszony Them.

Forrás: https://thanhnien.vn/dai-hoi-am-thuc-o-truong-son-185250106174804198.htm