Phan Thiet, a sok emlékkel teli folyó

1. A „Soi bong Ca Ty” egy verseskötet címe, amelyben a Phan Thiet Városi Irodalmi Egyesület 24 szerzője vett részt, és amelyet a Ho Si Minh- városi Kulturális és Művészeti Kiadó engedélyezett 2020 harmadik negyedévében történő kiadásra. A gyűjtemény 120 verset tartalmaz, sokféle műfajból.

2. A „Soi bong Ca Ty” minden egyes oldalát lassan kinyitva, hagyva, hogy a szívünk kövesse a versek költői szavait, az olvasók könnyen felismerhetik: Phan Thiet szülőföldjének tájait, a szülőföld ízeit, a tengerparti régió és az egész rizsföldek népeinek foglalkozását, történelmi személyiségeket, a tengerparti kultúrát, a párok közötti szerelmet, az életről alkotott gondolatokat… melyek áthatják a versek lapjait.

A „Soi bong Ca Ty” című alkotás Phan Thiet legjellemzőbb vonásaihoz vezette az olvasókat és a költészet szerelmeseit. Talán ez az egyik olyan helyi irodalmi mű, amely gazdag tájakban és kulturális jellegzetességekben, és könnyedén emlékezteti az olvasókat Phan Thiet múltbéli és jelenkori szépségeire.

A Ca Ty folyó, a Quan híddal, a víztoronnyal és a régi idők trombitavirágaival együtt gyakran megjelenik a verseskötetekben, különösen a következő versekben: Ca Ty folyó éneklő éjszakája, Phan Thiet holdfényes folyója (Nguyen Thi Lien Tam), Vers a "Hegy" című kézzel írott verseskötetben (Nguyen Nhu May), Phan Thiet visszatérésének napja (Ho Viet Khue), Phan Thiet visszatérésének napja (Nguyen Van Minh), Ca Ty folyónál (Vo Nguyen), Ca Ty árnyékának tükröződése, Visszahívlak a tavaszba ezen a napon, változás (Thanh Tam), Tavaszi remény (Le Thi Tam Thu), Muong folyó széle (La Van Tuan), Ca Ty január (Mai Viet)... Ez egy nagyon egyedülálló dolog a Binh Thuan irodalomban, amikor a Ca Ty folyó és a víztorony a békés tengerparti város fénypontjai.

Hadd idézzek néhány verssort az olvasók és e versek szerzőinek emlékezetére: „Éjszaka dalol a folyó, visszhangzik a kuncogás hangja/ A zöld Ca Ty. A hajó minden irányból csábítja az embereket”/… „Muong emberem! Az egyik oldal erodál, a másik eliszaposodik/ A sós patak nyugtalan. Az édes patak ringatja a bölcsőt” (A folyó éjszaka dalol – Nguyen Thi Lien Tam). „Hány kompjárat megy felfelé és lefelé/ Van-e olyan szelíd hullám, mint a Muong folyó hullámai/ Van-e szél, amely Phan Thiet sós ízét fújja?” (A Muong folyó szele – La Van Tuan).

„A Muong Man folyón visszatérek/ Lehorgonyzom a csónakot, hogy aludjak a holdfényes nyári éjszakában/ Mindkét parton vándorol a szél/ Hív, hogy igyak egy kis aranyló holdfényt, majd rúgjak be” (Vers a „Hegy” című kézzel írott verseskötetben – Nguyen Nhu May). „Visszaszaladok az óvárosba/ A Ca Ty mentén keresem az aznapi Quan hídját” (Nosztalgia a tavaszi napok után… – Le Thi Tam Thu).

Phan Thiet kapcsán lehetetlen nem megemlíteni a halszószt. A phan thieti halszósz ugyanis régóta híres finom ízéről. Phan Thiet kapcsán nehéz megfeledkezni a friss tenger gyümölcseiből készült ételekről sem. A "Soi bong Ca Ty" című verseskötet számos verse a halszószról, a friss tenger gyümölcseiről, a tengerparti vidék termékeinek gazdagságáról szól. La Van Tuan költő egy verset küldött az olvasóknak, amelyet a grillezett és párolt tenger gyümölcsei sós, édes aromája, a finom halszósz jellegzetes, szenvedélyes aromája hatja át: "Az anya ingének barna színe a régi időket idézi / Hosszú hajaddal táncolsz a régi szél évszakában / Ártatlanul a Con Cha esője / A párolt halas fazék még mindig illatos / Kinyitod, és a szél az égbe viszi", "De a halász illata / Phan Thiet négy évszakának illata" (Muong folyó szél - La Van Tuan).

A Phan Thiet-i finom halszósz, a Binh Thuan más szerzők verseiben is megjelenik: „Ma délután hazaértem, hogy anyámmal egyek/ Finom halszósz csípős chilivel/ A boldogság, mint egy kis csónak/ Összehozza a szelet a folyóparton” (A hely, ahová visszatérhetek - Dao Van Chu). Itt is: „Bolyogtam, belélegeztem az illatot... csend/ Con Cha rakpart, éreztem lábam sós ízét/ Van Thuy Tu tűnődve, távol tartva a kecsességeket/ A vándorló lényeket a tengertől/ Az út édesen és erősen illatozott örökké/ A napból megmaradt napfényben kongva” (Phan Thiet, a tenger sós illata - Nguyen Thi Lien Tam).

A Binh Thuan nemcsak finom halszószáról híres, hanem különleges sárkánygyümölcséről is országszerte híres. Vuong Dai Loi költő így írt erről a különleges növényről: „A sárkány aranyselyemben virágzik / A tavaszi rizs aranybronz / A zöld sárkány táncol / Gyöngyökkel körülvéve” (Gyönyörű sárkány, érett rizs); más versekkel együtt hazája sárkánygyümölcséről szóló verseskötetében.

Egy másik témában Ho bácsi és Nguyen Thong úr képe, a költő rendkívül tiszteletteljes és csodáló szívén keresztül, Do Quang Vinh költő verseibe is bekerült. A szerző szívből jövő érzéseit küldte az olvasóknak, amikor a szeretett Ho bácsi tanulmányozásáról és követéséről írt: "Ho bácsi visszatért/ Minden munkánkban/ Emlékeztet, tanácsot ad, gondoskodik, nagylelkű.../ Megtanított minket arra, hogy soha ne legyünk hanyagságok/ "A káderek a nép szolgái..." (Ho bácsi visszatért - Do Quang Vinh). A költő tiszteletteljes verseket is szentelt Nguyen Thong úrnak: "Az élet ügyei "a tenger eperföldekké változik"/ Még mindig nagylelkű lélekkel csillognak/ A hivatalos ügyekben tehetetlen vagyok.../ Az emberekkel tele van fájdalommal a szívem" (Nguyen Thong sírja előtt - Do Quang Vinh).

Phan Thiet, Binh Thuan szeretett földjének kulturális vonásait Dao Van Chu költő versei őrzik meg. „Az ezer évvel ezelőtti vietnami szív/ Összeolvadt a hatalmas óceánnal/ Thien YA Na Szent Anya templomai/ Thien Hau palota és Ong Nam Hai mauzóleuma”, „A tengeri üledék, a tengeri kultúra rétegei/ Táplálják lelkemet és a világ minden tájáról érkező látogatók lelkét/ A tenger eltemeti a hajókat és hadihajókat/ Üdvözli a zöld hajókat – zöldek, mint az óceán…” (Tengeri üledékek – Dao Van Chu). A vers Phan Thiet, Binh Thuan fejlődésébe vetett hitet hordozza, különösen a kulturális sajátosságok turizmusban való kiaknázására való összpontosítást, amely a tartomány gazdasági fejlődésének három pillérének egyike.

Emellett a verseskötet más témákat is érint: a haza szeretetét, a párok szeretetét, a tengerészeti hivatást, a Bong Vong Tang költőcsoport Tang-költészet iránti szeretetét, az életről alkotott gondolatokat, valamint az egyes szerzők Phan Thietre vonatkozó emlékeit, amelyek mindig csendben áramlanak Phan Thiet gyermekeinek szívében.

3. Ha 1988-ban Phan Thiet városa elküldte olvasóinak a „Phan Thiet sós szél” című verseskötetet, akkor ezúttal a „Ca Ty árnyék” című kötettel a Phan Thiet Városi Irodalmi Egyesület küldött olvasóinak egyedi szépségű verseket.

Néhány versben a költő arányosan szervezi meg a versszakokat és a képeket, hogy növelje a versszakok esztétikai hatását és kifejezőképességét. Például a következő sorok: „Bár a tenger háborog, a szív nyugodt / A föld csendes, de túl göröngyös” (Dél Phu Haiban – La Van Tuan).

Egy másik esetben a költő ugyanazon versszak összefüggő soraiban egymáshoz közel elhelyezett, ellentétes szavakat használt, hogy kiemelje az ellentétes természetet, tömörséget teremtsen, kifejezve a vers lírai szereplői közötti felejthetetlen érzéseket: „Reggel D'Ran telt virágokat csókol harmatos csókkal/ Ti vagytok a sodródó felhők, amelyek esőt várnak/ Délután D'Ran virágait harmat borítja/ Vágyom a bazaltföldre, hogy várhassak” (Szerelemvallomás D'Rannak - Ho Viet Khue).

Thanh Tam költő is nyomot hagyott a „Soi bong Ca Ty” című versben, amikor egyik versének nevét használták a gyűjtemény gyűjtőneveként. Emellett gyönyörű, metaforikus versek is találhatók benne: „Emlékszem a vers selyemruhájára/ Lelkemet az aranyló napfény közepette tartom” (Egy nap visszatérve Phu Longba – Thanh Tam).

Szeretve a Haza tengerét és szigeteit, szeretve a katonákat, akik éjjel-nappal őrzik a haza tengerének és szigeteinek szuverenitását, Vo Thi Hong To költő ezeket a szeretettel teli sorokat írta: „A csillagcseppek az égen olyanok, mint egy gyermek szemei/ Minden éjjel csillognak, a kis sziget felé hajolva/ A vihar után/ Az éjszaka kimerült... a tenger lélegzik/ Egy csillag nyugszik egy ember vállán/ Szeretve a partot, a csillagok ébren vannak a nyílt tengeren. (A tenger csillagai)…

4. A haza mindig Phan Thiet gyermekeinek szívében él. A meleg érzésekből a haza alakja beépül a költők verseibe. A haza iránti nosztalgia mindig felidéződik a távol élők szívében, még azokban is, akik egész évben kötődnek hazájukhoz.

Visszatekintve a „Soi bong Ca Ty”-ra, a szerző a befejezés helyett Mai Viet költő sorait szeretné kölcsönvenni: „Januári Ca Ty visszatükrözi a híd melletti torony árnyékát/ Hol van a fiatalságomban égő gyapotfák régi színe/ Minden alkalommal, amikor visszatérek, hogy találkozzam a múlttal/ Van bennem egy rész, amely a szeretettel marad” (Januári Ca Ty).

Forrás: https://baobinhthuan.com.vn/phan-thiet-dong-song-cung-bao-noi-nho-123958.html