„Misztikus” szavakat keresek vietnamiul

Ez idő alatt a többi gyerek elszaladt, hogy elbújjon, amennyire csak tudott. Amikor elérték a 100-as számot, a gyerekek kinyitották a szemüket, és elkezdték keresni a barátaikat. Akiket előbb felfedeztek, az elveszett. A számok ilyen módon történő megszámolása sokáig tartott. Néhány okos gyerek lerövidítette a számot, így amikor kinyitották a szemüket, a barátaiknak még nem volt idejük elbújni. A mondat így szólt: "Egy pár, kétszer, háromszor, kilencszer, sőt tízszer is" .

Népi játék a labda átadásával

Fénykép: Nguyễn Van Canh

Gyerekkoromban én is bújócskáztam, a gyerekeim és a szomszédok gyerekei is. Évek teltek el, és több mint 60 évvel később, Phan Khoi posztumusz művének – egy Tinh Gia apjának gyermekei által összeállított befejezetlen kéziratnak (Tri Thuc Kiadó – 2021) – az olvasása révén megtudtam ezt a részletet: „A gyerekeink bújócskáznak. A bambuszpálcákkal való bújócska az bújócska; a kavicsokkal való bújócska az bújócska. Ez nem mondja meg, hogyan kell játszani, csak azt, hogy amikor egy játék véget ér, a befogott bambuszpálcák vagy kavicsok megszámolásával, hogy megállapítsák a győztest vagy a vesztest, a Középső és az Északi régióban élő gyerekek másképp számolnak, de nagyon furcsa módon hasonlóak. A Középső régióban élő gyerekek így számolnak: „Egy pár, kétszer, háromszor, kilenc takaró, páros tízes” . Az Északi régióban élő gyerekek így számolnak: „Egy gyerek, kétszer, háromszor, kilenc kunyhó, páros tízes” (216-217. oldal).

Ezt a játékot azért hívják „chắt/đánh chắt”-nak, mert maga a „chắt/hon chắt” jelentése „golyóhoz hasonló apró kő” ( Dai Nam Quoc Am Tu Vi , 1895), „Gyerekjáték, egy kézzel felvenni, dobni és elkapni” ( Vietnami szótár , 1931); jelenleg a népszerű elnevezése „kártya átadása”, egyes helyeken „đánh nhe”-nek is nevezik.

Nyilvánvaló, hogy a bújócska játékban használt rövidítések már régóta léteztek, legalább 1958 előtt, amikor Phan Khoi megírta ezt a cikket. Itt, amikor a szavak jelentését vizsgáljuk, mit látunk? Ahhoz, hogy bármit is lássunk, először meg kell értenünk a szavak jelentését.

Az „egy pár” könnyen érthető, nem kell tovább részletezni. A „két gondolat” akkor mi a „gondolat”? Magának a szónak nincs jelentése, egy másik szóval kell használni, például a Kieu-mesében ez a sor van: „Szépség és tehetség mérlegelése/A citera holdjátékra kényszerítése, a legyező és a költészet próbára tétele”. A „megvásárlás” módja a múltban szintén furcsa volt, nemcsak szépnek kellett lennie, hanem tudnia kellett „citerázni, sakkozni, verseket írni, énekelni és dalokat szavalni”, akkor az ár magasabb lett volna.

Mi a helyzet a „három vékony” kifejezéssel? A „vékony” egy ősi vietnami szó, jelentése „megjavítani, figyelmeztetni, megőrizni”. A Dai Nam Quoc Am Tu Vi (1895) szerint például Thien Nam Ngu Lucban ez a mondat található: „A vékony erényt halmoz fel és ápolja / Buddha és az ég már tudja, a szellemek és az istenek már tudják” . Az emberi pszichológiával kapcsolatban nemcsak most, hanem évszázadokkal ezelőtt is Nguyen Trai a következőket látta:

A fuvola hangja visszhangzik fülemben,
A tavaszi szív türelmes és biztosan bölcs lesz.
A tavasz nem könnyű kétszer visszatérni,
A jelenetet látva még jobban sajnálom a fiatalembert.

A „Nhan” jelentése eljönni, amíg el nem jön. Olyan igaz, hogy néha, amikor fuvola, citera (Guan Huyen) hangját halljuk a térben, a szeretett jelenetben, nehéz megállni, hogy a szívünk ne induljon meg, ne kavarjon fel, és ne érezzünk sajnálatot az elmúlt tavasz miatt. Az ifjúság ideje elmúlt. Csak a szomorúság érzése maradt. Hirtelen arra gondolunk, hogy „A fuvola hangja halvány a szívben / Ó, szomorúság! Távoli, hatalmas a szomorúság” – Thế Lữ ezt mondta, és ez a Thien Thai fuvola hangját is így hangzik, tehát „A tavaszi szív türelmes, biztosan lassú lesz” – ez is olyan, mint amilyen.

Szóval, mit jelent a „kilenc takaró”?

Tegyük fel, hogy az „egy pár” 2, a „kétszer” 4, akkor a „háromszor” 6, tehát a „kilenc takaró” is benne van a számításban? Nem, a „kilenc takaró” ebben az összefüggésben páros/kilenc páros, a gyors kiejtés miatt a hullámjel kimarad, és „takaró” lesz belőle. A páros jelentése teljes, elég, nem páratlan, nem túl sok, nem túl kevés, elég pár, nem eltolt, létezik a páros hut, páros bon mondás is. A „kilenc takaró” meghatározása, meghatározása pontosan 9. Ez a következtetés ésszerű, mert a mondat vége „páros tízes”, ami 10-et jelent. Le Ngoc Tru nyelvész szerint a „tízesek” egy vietnami szó, amelyet kínai-vietnami nyelvből alakítottak át: „Tíz: tíz tárgy száma, vagy több (a régiótól függően) thốc (összejövetel, egy bokor - kantoni akcentus: tízesek )”. A népdalban van egy mondás:

Hét plusz három, azt mondta, hogy egy tíz
Három, négy, hat, kiszámolom a szorzást

Hét meg három pontosan 10, ami egy tucat. A „páros tucat” kifejezés ma is népszerű, sima tízeseknek, páros tízeseknek is nevezik. Annak ellenére, hogy biztosan tudjuk, mennyire biztosak a tízesek abban, hogy 10?

Ezt a mindennapi életben és az irodalmi művekben is ellenőrizhetjük. Például a Hét nap Dong Thap Muoiban című művében Nguyen Hien Le író felidézte, hogy amikor megérkezett „Tan Anba, egy Dong Thap külvárosában fekvő városba”, reggelizni indulva: „Mr. Binh mindenképpen a piac közelében lévő boltot választotta, mert szerette a nyüzsgő látványt, szerette látni, ahogy az emberek sétálnak, vesznek-adnak. Vett egy görögdinnyét és egy tucat mandarint, és meglepődött, amikor az árus tizenkettőt számolt neki. Megtartotta a kettőt, és visszaadta: „– Túl sokat adtál nekem. Csak egy tucatot vettem.” Az árus meghallotta a furcsa hangját, elmosolyodott, és felé tolta a két mandarint: „– Ha veszel egy tucatot, én egy tucatot számolok.” Mr. Binh semmit sem értett, ezért el kellett magyaráznom: „– Ebben a régióban a mandarin és a szilva olyan gyümölcsök, amelyek tizenkettőből tizenkettőből állnak. Egyes tartományokban tizennégy vagy tizenhat is van.” „– Furcsa! Egy tucat az tizenhat gyümölcs. Akkor csak egy szent érti.”

Ez a részlet a déli emberek nyitott gondolkodású és nagylelkű jellemét tükrözi. Binh urat meglepődtette, mivel északról származott, és nem ott élt.

A fenti elemzés és bizonyítékok alapján röviden, még mindig nem értjük tisztán a számolással kapcsolatos szavak jelentését a régi gyermekjátékokban. Ráadásul ezzel a mondókával is habozunk: "A hónap első napja egy kalappenge / A második nap egy rizslevél / A harmadik nap egy sarló / A negyedik nap egy sarló / Az ötödik nap egy sarló / A hatodik nap egy igazi hold / A tizenötödik nap egy rejtett hold / A tizenhatodik nap egy függő hold / A tizenhetedik nap egy ágy és szőnyeg / A tizennyolcadik nap egy rizshéj / A tizenkilencedik nap egy halom rizs / A huszadik nap egy jó éjszakai alvás / A huszonegyedik nap éjfél…" . A "A tizenkilencedik nap egy halom rizs" mondatban megtalálható a "rizs halom" szó másolata. Ez a mondóka a hold alakját írja le a napokon keresztül. Nagyjából a 17. éjszaka kel fel a hold, amikor az emberek "beágyaznak" és készülődnek aludni. A 18. éjszakán akkor kel fel a hold, amikor a konyhában a tűz „pelyvától barnul”... Szóval, hogyan értjük a 19. éjszaka „dún ìn/dún ìn”-jét?

Medve.

Ezt a szót, hogy „szenvedni”, újra és újra emlegetjük, amikor a „di din” szót halljuk. A „Vietnamese People Speak Vietnamese” (Ho Chi Minh City TH Publishing House - 2023) című könyvben Nguyen Quang Tho kutató a következőképpen írta le a szó megjelenésének kontextusát: „A történet szerint élt egy rendkívül ügyetlen feleség. Egy nap a férj elfogott egy lágyhéjú teknőst, odaadta a feleségének főzni, majd elment dolgozni a földekre, abban a hitben, hogy délután, amikor hazaér, finomat fog enni, és meghívja a barátait néhány pohár rizsborra. A feleség betette a lágyhéjú teknőst a fazékba, tett bele néhány malabár spenótlevelet, majd feltette a tűzifa tűzhelyére főni. Miközben a rizst mosta, a lágyhéjú teknős látta, hogy a víz forró, ezért kimászott a fazékból és eltűnt. Az ügyetlen feleség befejezte a rizs mosását, kinyitotta a levesesfazék fedelét, hogy ellenőrizze. Evőpálcikával megkeverte, és rájött, hogy a malabár spenót még nincs megfőve, de a lágyhéjú teknős sehol sem volt. Sokáig szórakozottan gondolkodott, majd…” arra a következtetésre jutott: „A malabár spenót még nem főtt meg, de a malabár spenót már eltűnt.”

Merjük állítani, hogy senki sem tudja megmagyarázni az imént említett szavak jelentését. Ami a kártyajátékban a számokról való beszédmódot illeti, továbbra is azon tűnődünk, hogy a Központi Régióban miért ugrik a „3/három vékony”-ról a „9/kilenc takaró”-ra, valamint Északon a „3/három kunyhó”-ról a „9/kilenc tulajdonos”-ra?

Ez a beszédmód egyáltalán nem véletlenszerű, hanem közmondásokban és népdalokban alkalmazzák és népszerűsítik, például: „Thang Bomnak van egy pálmalevél-legyezője / A gazdag ember kérte, hogy cserélje el három tehénre és kilenc bivalyra” , „Három tenger és kilenc kontinens”, „Három bich nine quai 12 con mat”... Phan Khoi úr bevallotta: „Sokáig gondolkodtam rajta, de még mindig nem értettem”. Majd kifejtette véleményét: „Vagy talán a gyerekek által mondott mondásnak van valami mélyreható oka a számokkal vagy a matematikával kapcsolatban, amit nem ismerünk. Ami azt illeti, hogy a gyerekek véletlenszerűen mondják, minek tanulmányozni és fárasztani az elmét, azt nem merem” (SDD, 217. o.).

Te is így gondolod?

Igen, én is így gondolom. És tekintve, hogy ezen a tavaszi napon nem haszontalan, ha megvitatunk néhány "rejtélyes" szót, amikor visszatérünk a vietnami nyelvhez.

Forrás: https://thanhnien.vn/tim-ve-vai-tu-bi-hiem-trong-tieng-viet-185241231162544575.htm