Bahnar falu története egyszer "bekerült" a filmbe

(GLO) – 43 évvel ezelőtt Ktang falu (KDang község) „belépett” Az Ezüstgyűrű című filmbe, különleges „moziszereplővé” válva. A bahnár falvak kulturális szépségét és vitalitását évtizedek óta őrzik és népszerűsítik.

Lenyomat a moziból

„Az ezüstgyűrű” (koong hu), Lam Son rendezésében, a Ho Chi Minh City General Film Company produkciójában, 1982-ben. Ez egy epikus tartalmú film a Közép-felföldről: Harc a falu védelméért. A Közép-felföld népének, tájainak és kultúrájának legrealisztikusabb ábrázolása érdekében a stáb Ktang falut és egy An Khe-i falut választotta helyszínként.

A közösségi ház előtti fa árnyékában ülve Mr. Poc (született 1962-ben), Kăng falu elöljárója, felidézte azokat az örömteli napokat, amikor a filmes stáb visszatért a faluba: A filmben a falu a közösségi ház előtt adta elő a „Győzelmi Ünnep” bölényevési szertartást. Senki sem tudta, mi az a „forgatás”, így minden nagyon természetesen történt. A filmes stáb a közösségi házon állt, éljenzett és táncolt a gongok ütemére, ami még izgatottabbá tette a falusiakat.

A Ktang falu gongcsapata mindig nagy benyomást kelt a kulturális eseményeken. Fotó: MC

Az abban az évben készült jelenetben fiatalok és idősek, nagyok és kicsik egyaránt megjelentek népviseletben, amint a közösségi ház előtt gyűltek össze egy örömteli, nyüzsgő légkörben. Mr. Poc akkoriban mindössze 20 éves volt, és a logisztikával volt megbízva. A forgatás után ő és a falu fiataljai „bivalyt égettek”, és hagyományos étellé dolgozták fel, amelyet a stáb a búcsúbulin fogyaszthatott el.

Több mint 40 év telt el, és a Dam San Zenei és Táncszínház korábbi igazgatóhelyettese, Xuan La népművész – aki H'Lan szerepét játszotta a filmben – még mindig mély benyomást kelt: „A férfiak nagyon erőteljesen játszottak a gongokon, a nők pedig annyira szépek voltak, hogy teljesen lenyűgözték őket. Különösen a több tucat fiatal férfi játszott gólyalábasokon, együtt sétálva és táncolva, látványos táncot alkotva. Ritkán fordul elő, hogy egy gongcsapatnak ilyen különleges kísérete van gólyalábasokon.”

A gólyalábas tánc különleges hangulatot kölcsönöz a „Celebrating Victory” című gongdalnak. Fotó: MC

Xuan La népművész még mindig tisztán emlékszik a száraz évszak kemény napsütésére, amikor az emberek vastag, forró brokát ruhákat viseltek, de mégis elmerültek az éneklésben és a gongok verésében. Úgy tűnt, mintha mindent elfelejtettek volna maguk körül, hogy teljes mértékben átélhessék az ünnep hangjait.

„A film végén a győzelmet ünneplő gongdal olyan, mint egy gyönyörű kóda, amely kifejezi a Közép-felföld rendíthetetlen szellemét, és örökre visszhangzik az emberek szívében” – emlékezett vissza Xuan La, a Népművész.

Ezt az emléket Mr. Poc is folytatta, amikor egy másik különleges részletet említett, ami élénkké teszi a gongzenét. Elmondta: Régen a nőtlen fiatalemberek mind a közösségi házban aludtak. Az esős évszakban a vörös földű falusi utak sípcsontáig el voltak árasztva, ezért legtöbbjük gólyalábasokon közlekedett. Amikor Y Brom (elhunyt) népművész segített a filmes stábnak a koreográfiában, kreatívan hozzáadta a gólyalábas táncot a gongcsapathoz, gólyalábasokon járva és egymást ütögetve. A gólyalábas tánc nemcsak élénk harmóniát teremtett, hanem a hegyek és erdők közepén élő lakosok életének egy részét is újraalkotta.

A megőrzés és továbbadás motivációja

Egy olyan faluból, amely egykor „belépett a filmvászonra”, Kăng ma is folytatja a hősies szellemet az ellenállási háborúban, megőrzi identitását, hogy a kultúra ne csak a filmen „éljen”, hanem az életben is létezzen.

A gongkészletet a Ktang falusiak számos fesztiválszezonon át megőrizték. Fotó: MC

Poc úr tisztán emlékszik azokra az időkre, amikor a falusiaknak mélyen az erdőbe kellett menekülniük az ellenséges portyázások elől, vagy vízhiány vagy betegségek miatt kellett költözniük. Ezekben a költözésekben a falusiaknak feladata volt a gongkészlet megőrzése és védelme.

Mr. Poc hozzátette: „Ez az a gongkészlet, amely az Ezüstgyűrű című filmben szerepelt. A gyakori használat miatt néhány gong eltört. A falu számos képzett gongjavítót hívott meg, hogy „foltozzák” a repedéseket és a töréseket, és állítsák be a gongok hangját.”

A filmben szereplő falu is átköltözött jelenlegi helyére, amely hatalmas gumi- és kávéültetvények között fekszik, és egymást átfedő hegyvonulatok védik. Poc úr elmondta: „Valahányszor új falu épül, új közösségi ház épül, vagy legyőznek egy járványt, az emberek bölénylakomát rendeznek és gongokat vernek a győzelem megünneplésére. A gong olyan, mint egy spirituális forrás, amely a közösség rendíthetetlen akaratát tükrözi a nehézségek leküzdésére irányuló úton. Miután szerepelt a filmben, az emberek tudatosabban őrzik, gyakorolják és számos nagy és kis eseményen fellépnek.”

Egy film képes megragadni egy falu legjavát, halhatatlanná téve azt a filmvásznon. De amikor a kultúrát tudatosan őrzi és a mindennapi életben gyakorolja egy közösség, mint például Ktăng faluban, az az igazi halhatatlanság.

Mr. Poc több mint 40 éve a gongcsapat központi tagja. A gólyalábas táncot időnként félbeszakították, ami kevésbé tette különlegessé a gongelőadást. Ezért közvetlenül a fiatalabb generációt tanítja gongozni, és azon is dolgozik, hogy a falusi gongcsapatnak mindig legyen saját védjegye.

Büszkén mondta: „Amikor a gongcsapat Hanoiban lépett fel, sokan azonnal felismerték őket, mint a gongokat, a Közép-felföld kulturális identitását.” Nem emlékezett rá, hányszor lépett fel, vagy hány címet nyert. De legutóbb a Ktang falu gongcsapata első díjat nyert a Dak Doa kerület (régi) Etnikai Csoportok Kulturális Fesztiválján, és képviselték őket a 2025 áprilisában megrendezett tartományi fesztiválon.

A falu elöljárójának, Xuin úrnak, a pártsejt titkárának és a falu vezetőjének, aki egyben a gongcsapat vezetője is, a történetéből adódóan ezt mondta: „Jelenleg a faluban 198/199 bahnár háztartás él, akiknek többsége protestáns vagy katolikus, így sok hagyományos ünnep elveszett.” „Ez nagy kihívás a kultúra megőrzésében, de a gongcsapat továbbra is megőrzi szerepét, mint a generációk identitásának megőrzésére irányuló szellem bizonyítéka” – mondta Xuin úr.

Ktang falu szinte minden háztetőjén éltek forradalmárok, sok családnak voltak mártírhalált halt rokonai. Ez a hagyomány olyan, mint a mai élet vízforrása. Ktang a mai napig hordozza a hősies falu szellemét mind az ellenállási háborúban, mind a békeidőben, a gazdasági fejlődés terén elért eredményekkel. A falu a szegénységből emelkedett ki, és új vidéki faluvá vált, sok háztartás jövedelme évi 400-500 millió VND.

Egy film képes megragadni egy falu legjavát, halhatatlanná téve azt a filmvásznon. De amikor a kultúrát tudatosan őrzi és a mindennapi életben gyakorolja egy közösség, mint például Ktăng faluban, az az igazi halhatatlanság.

Forrás: https://baogialai.com.vn/chuyen-ngoi-lang-bahnar-tung-buoc-vao-phim-post565450.html