Bahnar falu története, amely "belépett" a filmbe

Lenyomatok a moziból

„Az ezüstgyűrű” (koong hu), Lam Son rendezésében, a Ho Chi Minh City Film Company produkciójában, 1982-ben. Ez egy film a Közép-felföldről, epikus tartalommal: Harc a falu védelméért. A Közép-felföld népéről, tájáról és kultúrájáról szóló legrealisztikusabb jelenetek bemutatása érdekében a stáb Ktang falut és egy An Khe-i falut választotta helyszínként.

A közösségi ház előtti fa árnyékában ülve Mr. Poc (született 1962-ben), Ktang falu elöljárója, felidézte azokat az örömteli napokat, amikor a filmes stáb visszatért a faluba: A filmben a falu a közösségi ház előtt adta elő a "Győzelem ünneplése" című bölényevési szertartást. Senki sem tudta, mi az a "forgatás", így minden nagyon természetesen történt. A filmes stáb a közösségi házon állt, a gongok ütemére éljenzett és táncolt, ami még izgatottabbá tette a falusiakat.

A Ktang falu gongcsapata mindig nagy benyomást kelt a kulturális eseményeken. **Fotó: MC**

Abban az évben a jelenetben fiatalok és idősek, kicsik és nagyok népviseletben gyűltek össze a közösségi ház előtt egy örömteli, nyüzsgő légkörben. Mr. Poc akkoriban mindössze 20 éves volt, és a logisztikával volt megbízva. A jelenet után ő és a falu fiataljai „bivalyt égettek”, és hagyományos étellé dolgozták fel, hogy a stáb a búcsúbulin élvezhesse.

Több mint 40 év telt el, és a Dam San Zenei és Táncszínház korábbi igazgatóhelyettese, Xuan La népművész – aki H'Lan szerepét játszotta a filmben – még mindig mély benyomást kelt: „A férfiak nagyon erőteljesen játszottak a gongokon, a nők pedig lenyűgözően szépek voltak. Különösen a több tucat fiatal férfi játszott gólyalábasokon, együtt sétálva és táncolva, látványos táncot alkotva. Ritkán fordul elő, hogy egy gongcsapatnak ilyen különleges kísérete legyen gólyalábasokon.”

A gólyalábas tánc különleges hangulatot kölcsönöz a „Celebrating Victory” című gongdalnak. **Fotó: MC**

Xuan La népművész még mindig tisztán emlékszik a száraz évszak zord napsütésére, amikor az emberek vastag, forró brokátruhát viseltek, de mégis elmerültek az éneklésben és a gongok verésében. Úgy tűnt, mintha mindent elfelejtettek volna maguk körül, hogy teljes mértékben átélhessék az ünnepi hangokat.

„A film végén a győzelmet ünneplő gongdal olyan, mint egy gyönyörű kóda, amely a Közép-felföld rendíthetetlen szellemét fejezi ki, és örökre visszhangzik az emberek szívében” – emlékezett vissza Xuan La, a Népművész.

Ezt az emléket Mr. Poc is folytatta, amikor egy másik különleges részletet említett, ami élénkké teszi a gongzenét. Elmondta: Régen a nőtlen fiatalemberek mind a közösségi házban aludtak. Az esős évszakban a vörös földű falusi utak sípcsontáig el voltak árasztva, így legtöbbjük gólyalábasokon közlekedett. Amikor Y Brom (elhunyt) népművész segített a filmes stábnak a koreográfiában, kreatívan hozzáadta a gólyalábas táncot a gongcsapathoz, gólyalábasokon járva és egymást ütögetve. A gólyalábas tánc nemcsak élénk harmóniát teremtett, hanem a hegyekben és erdőkben élő lakosok életének egy részét is újraalkotta.

A megőrzés és továbbadás motivációja

Egy olyan faluból, amely egykor „belépett a filmvászonra”, Ktang ma is folytatja az ellenállási háború hősies szellemét, megőrzi identitását, hogy a kultúra ne csak a filmen „éljen”, hanem az életben is létezzen.

A gongkészletet a Ktang falusiak számos fesztiválszezonon át megőrizték. **Fotó: MC**

Poc úr tisztán emlékszik azokra az időkre, amikor a falusiaknak mélyen az erdőbe kellett menekülniük az ellenséges portyázások elől, vagy vízhiány vagy betegségek miatt kellett költözniük. Ezekben a költözésekben a falusiak egymásnak osztották be a gongkészlet megőrzésének és védelmének feladatait.

Mr. Poc hozzátette: „Ez az a gongkészlet, amely az Ezüstgyűrű című filmben szerepelt. A gyakori használat miatt néhány gong eltört. A falu számos képzett gongjavítót hívott meg, hogy „foltozzák” a repedéseket és töréseket, és állítsák be a gongok hangját.”

A filmben szereplő falu is átköltözött jelenlegi helyére, amely hatalmas gumi- és kávéültetvények között fekszik, és egymást átfedő hegyvonulatok védik. Poc úr elmondta: „Valahányszor új falu épül, új közösségi ház épül, vagy legyőznek egy járványt, az emberek bölénylakomát rendeznek és gongokat vernek a győzelem megünneplésére. A gong olyan, mint egy spirituális forrás, amely a közösség rendíthetetlen akaratát tükrözi a nehézségek leküzdésére irányuló úton. Miután szerepelt a filmben, az emberek tudatosabban őrzik, gyakorolják és számos nagy és kis eseményen fellépnek.”

Egy film képes megragadni egy falu legjavát, halhatatlanná téve azt a filmvásznon. De amikor a kultúrát tudatosan őrzi és gyakorolja egy közösség, mint például Ktăng faluban, az az igazi halhatatlanság.

Mr. Poc több mint 40 éve a gongcsapat központi tagja. A gólyalábas táncot időnként félbeszakították, ami kevésbé tette különlegessé a gongelőadást. Ezért közvetlenül a fiatalabb generációt tanította gongozni, és a gólyalábas tánc helyreállítását is szorgalmazta, hogy a falusi gongcsapatnak mindig legyen saját védjegye.

Büszkén mondta: „Amikor a gongcsapat Hanoiban fellépett, sokan azonnal felismerték őket, mint a gongokat, a Közép-felföld kulturális identitását.” Nem emlékezett rá, hányszor lépett fel, vagy hány címet nyert. De legutóbb a Ktang falu gongcsapata első díjat nyert a Dak Doa kerület (régi) Etnikai Csoportok Kulturális Fesztiválján, és képviselték őket a 2025 áprilisában megrendezett tartományi fesztiválon.

A falu elöljárójának, Xuin úrnak, a pártsejt titkárának és a falu vezetőjének, aki egyben a gongcsapat vezetője is, a történetéből adódóan ezt mondta: „Jelenleg a faluban 198/199 bahnár háztartás él, akiknek többsége protestáns vagy katolikus, így sok hagyományos ünnep elveszett.” „Ez nagy kihívás a kultúra megőrzésében, de a gongcsapat továbbra is megőrzi szerepét, mint a generációk identitásának megőrzésére irányuló szellem bizonyítéka” – mondta Xuin úr.

Ktang falu szinte minden háztetőjén éltek forradalmárok, sok családnak voltak mártírhalált halt rokonai. Ez a hagyomány olyan, mint a mai élet vízforrása. Ktang a mai napig egy hősies falu szellemét hordozza magán, háborúban és békében egyaránt, a gazdasági fejlődés terén elért eredményekkel. A falu a szegénységből emelkedett ki, és egy új vidéki faluvá vált, sok háztartás jövedelme évi 400-500 millió VND.

Egy film képes megragadni egy falu legjavát, halhatatlanná téve azt a filmvásznon. De amikor a kultúrát tudatosan őrzi és gyakorolja egy közösség, mint például Ktăng faluban, az az igazi halhatatlanság.

Forrás: https://baogialai.com.vn/chuyen-ngoi-lang-bahnar-tung-buoc-vao-phim-post565450.html